Dragonball és Karel Capek

A Népszabadság április 3-án megjelent beszámolója a Tokyo Anime Fair-ről.

Százezer látogató az anime-világkiállításon

Miniszoknyás hoszteszek, óriás Pokemon-lufi, dragonballként pózoló látogatók, szellemek, szörnyek, robotok, no és rengeteg gyönyörűen megrajzolt rajzfilm jellemezte a japán animációs filmek felvonulását, a tokiói anime-világkiállítást. A négynapos rendezvény közel háromszáz kiállítójára több mint százezren voltak kíváncsiak.

A Magyarországon is egyre népszerűbb japán vagy japán ihletésű rajzfilmek, azaz az animék az Egyesült Államokban is dollármilliárdos üzletet jelentenek. Az anime annyira az amerikai - és a világ - kultúrájának részévé vált, hogy számos hollywoodi rendező is ebből merít filmjeihez. A Titanic Oscar-díjas rendezője, James Cameron egyik legújabb, most készülő filmje is anime-adaptáció. Ezért sem meglepő, hogy a kiállítók huszonöt százaléka érkezett külföldről: képviseltette magát a Disney Stúdió és a Cartoon Network csatorna is, de a Szezám utcának és a német tévéegérnek is külön standja volt. Ők persze a japán közönség rajzfilmimádatát is szerették volna elnyerni, ami nem csoda, mert egy Japánban sikeres rajzfilm rengeteget hozhat a készítők konyhájára. A szigetország tavalyi, a mozik látogatottságát összesítő listáján például a legnézettebb tíz filmből négy rajzfilm, anime volt.

A tokiói kiállítás idei fő témája a robot volt. Egy külön sarok mutatta be a robotok irodalmi, tévés és animációs fejlődését, kiemelve Karel Capek cseh író szerepét a robot szó megalkotásában, és hatását a mai rajzfilmekre, például a transzformerekre.

Az expo kísérőprogramjai közül a rajzfilmhősöket imitáló ruhák bemutatóját, a hangszínészek bemutatkozását, a vizuális kommunikációval kapcsolatos tudományos előadásokat, valamint a külföldi rajzfilmek vetítését érdemes kiemelni. Utóbbi keretében cseh és szlovák animációs filmeket is bemutattak, magyart viszont nem.

A legnagyobb érdeklődés talán azt a programot övezte, amely általános és középiskolás japán gyerekek által a kedvenc rajzfilmhősüknek írt szerelmes leveleket tárta a látogatók elé.

A kiállítás egyébként nemcsak a fiatalokat, az idősebb korosztályt is vonzotta; a korosabbak a gyerekekhez hasonlóan szorgosan rakosgatták a standoknál kapott ajándéktárgyakat a rajzfilmjelenetekkel díszített műanyag tasakokba. A látogatóknak amúgy megtiltották, hogy rajzfilmhősöknek öltözve jelenjenek meg a kiállításon. Az életre kelt szereplőkből, például a kis kövér szörnyből, Dragonballból, Hello Kittyből, Atomboyból vagy a szuperminiszoknyás kislányból, a királylányból, esetleg a gótikus ruhába bújt cselédlányból a standoknál így is volt elég.

A japánok rajzfilmimádata a hosszú hagyományokkal rendelkező képes történetmondásból származik. A XVII-XIX. századi fametszetektől a képes regényeken, a mangákon át vezetett az út az animációig.

A japán rajzfilm sikerei a 60-es évek közepén kezdődtek, amikor Tezuka Oszamu tévére vitt képregényeivel megalkotta az animék ma is használt vizuális ismertetőjegyeit. A szigetországnak pénzt és ismertséget hozó animék hetven százalékát japán külügyminisztérium gyártatja Tokióban. A 2004-ben pedig útjára indította azt a kulturális diplomáciai kezdeményezést, amelynek keretében a fejlődő, afrikai országokba japán anime-műsorokat juttatnak el.

Palanovics Norbert

A cikk eredeti helye

Megjegyzés: a szerzőtől megkaptuk a megjelenés előtti változatát is az írásnak, amelyben az utolsó mondatok helyesen így szólnak:

A szigetországnak pénzt és ismertséget hozó animék hetven százalékát gyártják Tokióban. A Japán Külügyminisztérium 2004-ben pedig útjára indította azt a kulturális diplomáciai kezdeményezést, amelynek keretében a fejlõdõ, afrikai országoknak japán anime-mûsorokat juttatnak.

Tonya