Az elfeledettek nyughelye

�2. r�sz�

Silva ki�rve a folyos�ra, a sik�t�s hely�t kereste. Aiko elszaladt mellette az emelet v�g�ben l�v� ajt� fel�.

- Takeru! – miel�tt oda�rt volna, hangos csap�d�ssal t�rult ki az ajt�, � pedig a r�m�lts�gt�l h�traesett. Szemben vele a lak�s bej�rat�ban egy k�z�pkor� f�rfi �llt, akinek az eg�sz teste remegett. Elk�nzott arccal b�mult a n�re, aki leveg�h�z is alig jutott.

- Seg�tsen… - fel� ny�jtotta az egyik reszket� kez�t, de azt�n a k�nt�l a fej�t fogta meg. Mindk�t kez�vel szor�totta, majd t�rdre esett.

A tan�cstag �rezte, ahogy fel�lkerekedik rajta a s�t�t aura. A f�rfi f�jdalm�ban felord�tott, mik�zben a h�t�b�l hatalmas denev�rsz�rnyak t�rtek el�. Aiko r�m�lten m�szott h�tr�bb, m�gnem a falnak �tk�z�tt. A f�rfi a k�nt�l vonaglott.

Silva hirtelen a n� el�tt termett �s �letre h�vta a sok kis szellem�t. Ek�zben a sz�rnyetegg� v�ltozott szomsz�d felt�p�szkodott. Arca kivehetetlen lett, csak a v�r�s szemek vil�g�tottak er�sen.

- Hol a gyerek? – hangja halk volt, de h�tborzongat�an �rdes �s kapar�.

A k�vetkez� pillanatban kattant a lift ajt�. K�t kisgyerek egy id�sebb l�ny t�rsas�g�ban l�pett ki az emeletre. �sszerezzentek a l�tv�nyt�l, �s az egyik kis szepl�s fi� er�sen belekapaszkodott sz�ke testv�r�be.

- N�nik�m! – a m�sik megindult Aiko fel�, de a l�ny visszah�zta, �s er�sen szor�totta mag�hoz.

- Megvagy, kis f�reg. – t�rta sz�t sz�rnyait a sz�rny, hogy a sz�rnycsontj�n l�v� kisebb �gy�kb�l szabadj�ra engedje erej�t.

- Takeruuuu!!! – n�nik�je felpattant a hely�r�l, de miel�tt b�rmit tehetett volna, Silva h�tulr�l minden erej�vel nekiment a hatalmasra n�tt f�rfinak. Az �gy�kb�l kil�vell� z�ld sav, �gy a plafont tal�lta el. Viszont a sz�rny el�recs�szva a padl�n, csak k�zelebb ker�lt a c�lj�hoz.

Felemelte a fej�t, de nem l�tott senkit, csak a lift �llt m�g mindig a hely�n.

- H�… hova t�ntetek?

�sszezavarodva vakarta meg fej�t, miut�n fel�llt. �m, amikor k�rbeforgott szembe tal�lta mag�t a tan�cstag er�s �kl�vel. A sz�rnyas sz�rny �tesett a korl�ton, ami a l�pcs�h�zat jelezte a lift mellett. Sz�rny csapkodva �tt�rte a l�pcs�h�z fordul�j�ban l�v� ablakot. Elmenek�lt. Mivel elvesztette c�lpontj�t, nem maradt m�s v�laszt�sa.

Silva a korl�thoz szaladt, majd figyelte, ahogy a d�moni l�ny sebesen rep�lve elveszik a s�t�ts�gben.

- Ez j�l itt hagyott minket. – jegyezte meg a r�zsasz�n k�gy�szellem. Az indi�n komoran b�lintott, majd figyelm�t a mellette l�v� mocorg�s vonta el.

- Minnie! Most m�r elengedhetsz minket. Elm�lt a vesz�ly, ha nem vetted volna �szre. – � engedelmeskedve nyitotta ki szemeit.

Mindh�rom gyerek �jra l�that� lett. A barn�n mel�rozott sz�ke tin�dzser, �s a k�t kisfi�. Takeru boldogan rohant oda n�nik�j�hez, aki szorosan �lelte �t.

- Ugye, j�l vagy?

- Persze, hogy j�l vagyok, csak miattad agg�dtam. – v�laszolta Aiko-san a k�nnyeivel k�szk�dve.

Ek�zben a folyos� v�g�ben l�v� ajt�ban felbukkant egy n�. Nekid�lt az ajt�f�lf�nak, mik�zben egyik kez�vel a fej�n l�v� sebet szor�totta egy ronggyal. Eleg�ns koszt�m�t viselt, �s Aiko-val nagyj�b�l egyid�s volt. Mrs. Hikaru sikeres �zletasszony h�r�ben �llt. Ebbe a k�lv�rosi emeletes h�zba, csak a gyerekei miatt ugrott be p�rszor.

Fut� pillant�st vetett az unoka�ccs�t �lel� n�vel, majd kih�zta mag�t �s felszegte a fej�t.

- Samantha! Ken! Gyertek be azonnal. – sand�tott a k�t testv�rre parancsol�an. Majd beh�zva maga ut�n az ajt�t, el is t�nt a folyos�r�l.

A sz�ke l�ny d�h�s pillant�ssal n�zett ut�na. Nem ismert fagyottabb j�gkir�lyn�t az anyj�n�l. Azt�n �rezte, hogy mocorogni kezd valami f�ltett hajkoron�j�n.

- Te meg m�g mindig a fejemen vagy? – megfogta �s leemelte fej�r�l a halv�nyk�k sz�r� �llatk�t, majd �vatosnak nem nevezhet� mozdulattal engedte a f�ldre esni. A kis l�ny a pocakj�ra �rkezve puffant egyet. Szomor�akat pislogva emelte szemeit a l�nyra, a ki a haj�t igazgatta.

Ken, 1 �vvel �s ugyanannyi fejjel volt kisebb, mint Takeru, a karjaiba vette Minnie-t.

- Hogy lehetsz ilyen undok? Megmentett minket.

- Jaj! – kapott az arc�hoz ijedten felsik�tva. – Let�rt a k�rm�m!!

�gy rohant be a lak�sba, mintha a legnagyobb trag�dia t�rt�nt volna.

- Azt a d�g�t be ne hozd ide! – n�zett vissza az ajt�b�l fenyeget�en kistestv�r�re.

Takeru odas�t�lt bar�tj�hoz, miut�n a l�ny m�r sehol sem volt.

- Nah�t, Kenji-kun! Nem is mondtad, hogy ismersz szellemeket. – lelkendezett, azonban Ken nem viszonozta ezt az �r�m�t. Minnie is csak b�natosan �sszeh�zta mag�t a karjaiban.

- A pap�d volt az a sz�rny, igaz Ken? – l�pett k�zelebb Aiko is. A kisfi� f�lren�zve b�lintott. Szemei sark�ban megcsillantak a lassan �sszegy�l� k�nnycseppek. Takeru el tudta k�pzelni, hogy mit �rez, amikor az �desapj�ra gondol.

- De Kenji-kun…

- Nem mondhatok t�bbet! Ne is faggass. – v�gott a szav�ba, majd finoman lerakta kez�b�l a g�mb�ly� szellemet. �, a hasa miatt csak egyens�lyozva tudott meg�llni k�t tappancs�n. Egy k�zepes pl�ss�llathoz hasonl�tott. Megmozgatta hegyes man�f�leit �s nagyokat pislantott kerek, r�zsasz�n szemeivel.

- Most megyek. Viszontl�t�sra. – hajolt meg illedelmesen a legkisebb Hikaru, de nem tudott elindulni. Minnie �tfogta a bok�j�t �s hozz�d�rg�l�z�tt. – jobb lesz neked m�sn�l, mint n�lunk.

Gyeng�n r�zta le mag�r�l, de a szellem �gy is orra bukott. Takeru �s n�nik�je figyelt�k, ahogy igyekezve pr�b�l a fi� ut�n rohanni. De gyorsabb volt n�la, �s becsapta az orra el�tt az ajt�t. Viszont � nem adta f�l. K�t l�bra �llt �s kapargatni kezdte, mik�zben s�r�sra eml�keztet� hangot adott ki.

Bentr�l semmilyen reakci� nem �rkezett. A kis szellem pedig tov�bb s�rdog�lt, mint egy kiskutya, akit egyed�l hagytak.

Takeru megfogta Aiko kez�t �s megszor�totta.

- Szeg�nyke…

A n� viszont a fiatal tan�cstagot kereste m�r. A folyos�n egy teremtett l�lek sem tart�zkodott rajtuk k�v�l.

Silva, miut�n megbizonyosodott a fel�l, hogy sem esett komolyabb baja, a denev�rsz�rny ut�n indult. Feh�r angyalsz�rnyait h�vta seg�ts�g�l.

Az �jszaka t�k�letes terep egy denev�rnek. Neh�z lesz vele elb�nni, m�g akkor is, ha l�that�an nincs t�l sok esze.

A gondokkal a nyak�ban haladt tov�bb Tokyo sz�ve fel�…

*

Kagome megk�nnyebb�lt, amikor v�gre f�nyt pillantott meg. Lelass�tva �rt ki a parkb�l, majd s�r�n kapkodta a leveg�t p�r pillanatig. K�zben elgondolkozott.

Boszork�nyok �s m�gusok. Az � t�rt�neteiket mindig sz�vesen hallgatta az �desapj�t�l. Ha �letben lenne m�g, meg is k�rdezn� t�le, hogy saj�t tapasztalatok alapj�n mes�lte-e �ket. Hogy vele is megestek-e hasonl�an var�zslatos dolgok.

Csakhogy nem teheti. Neki m�r nincs apuk�ja.

B�rhogy is igyekezett, sosem siker�lt legy�znie mag�ban ezt a keser� gondolatot. Pedig mennyire szerette volna. Nem �rezni a f�jdalmat…

A v�lla f�l�tt h�trasand�tott a ronda parkra, majd elindult. Ez a r�sze a v�rosnak ismer�s volt neki. De ez nem is volt fontos, hiszen egy olyan helyet keresett, ahol m�g nem is j�rt. Most az �rz�keire kell �sszpontos�tania, �s nem a mem�ri�j�ra.

Er�s energi�t �rzett valahonnan nem messze. Nagyon er�set.

A sok s�m�n egy helyen! Nem is lesz neh�z r�juk tal�lni. Mosolyogva tiszt�zta ezt mag�val, �s siet�sre vette a temp�t. Csak n�h�ny utca �s m�r ott is van.

�szt�nei kis id� m�lva egy �ri�si sz�llod�hoz vezett�k. Rengetek ablaka volt, mint egy sz�zl�b�nak, csak neki l�bakb�l volt sok.

K�r�ln�zett, hogy melyik utc�ban van egy�ltal�n. Csak tal�ljon haza.

Azt�n v�llat vont, �s odas�t�lt a nagy forg�ajt�hoz. Mellette egy egyenruh�s f�rfi �csing�zott. Amint oda�rt, � udvariasan megemelte fura kalapj�t, ami a munkaruha fontos r�sze volt. Kagome mosolyogva emelte fel a kez�t, hogy integessen neki. Az a f�rfi �gy �ll ott, mintha az �p�let r�sze lenne.

Azt�n figyelm�t a bej�rat k�t�tt le. Olyan volt, mintha sok ajt�t megfeleztek volna hossz�ban, �s valami gurug�t ragasztottak bel�l�k. Mi�rt nem j� a sima ajt�? Azt legal�bb tudja, hogy hogy kell haszn�lni. Kiss� tan�cstalanul fogdosta meg a r�szeket. A port�s felvonta a szem�ld�k�t.

A l�ny eddigi �lete sor�n nem igen l�tott m�g ilyen bej�ratot. A falvakban kedves �s sz�p tol�ajt�k voltak. Nem pedig ilyen guriga!

- Mami, gyere! Siess�nk! – r�ngatta egy kisl�ny bel�l az anyuk�j�t. Megfogta a kez�t, �s az ajt�hoz h�zta. � gyeng�n megtolta az egyik �vegsz�rnyat, �s p�rat l�pve hopp! Kint is voltak. A mozg� bej�rat sz� szerint kiforgatta �ket onnan. Kagome �sszecsapta tenyer�t.

- Forog! – n�zett a port�sra, aki valami�rt nem volt olyan boldog, mint �.

A l�ny megl�kte az egyik sz�rnyat, azt�n egy m�sikat, azt�n a k�vetkez�t. A bej�rat pedig p�rg�tt �s p�rg�tt.

- Kisasszony.

- Megyek m�r! – egy szempillant�s alatt �tforgatta mag�t a sz�lloda hallj�ba. Felnevetett. Ide m�skor is j�n.

M�r ez az el�t�r is hatalmas volt. F�l�tte vak�t�an f�nyes csill�rok, k�r�l�tte pedig dr�ga b�torok. Csics�s �s f�ny�z� volt minden, mint egy kast�lyban, �s csak az alkalmazottak f�radt arca volt sz�m�ra ismer�s.

Tov�bb haladt a v�r�s sz�nyegen. Egy d�szes ajt� az �tterem r�szt jelezte. Mellette egy f�lk�r�ves pult �llt. A csiszolt faanyagon enni is lehetett volna, olyan tiszta volt. Elhaladt el�tte, de egy hang meg�ll�totta.

- Eln�z�st, kisasszony! Mit �hajt? – Kagome visszafordult, �s szemben�zett a recepci� m�g�tt sz�lka egyenesen �ll� f�rfival. Magasan hordta az orr�t, mintha f�lt volna, hogy leesik.

Felt�n�en v�gigm�rte a l�nyt, majd elfintorodott. – az alkalmazottak �s rokonaik a h�ts� ajt�n k�zlekedhetnek.

A Kamiya l�ny led�bbent, majd v�gign�zett mag�n. Viseltes farmernadr�g volt rajta, mint �ltal�ban. A meleg miatt sz�th�zta egyszer� szab�s� dzsekij�t. Alatta feh�r garb� volt, ami kiemelte aranybarna haj�t. J�, nem a leg�jabb divat szerint �lt�zk�dik, meg a haja is k�cos, de az�rt m�gis! Hogy j�n ez az alak, hogy s�rtegesse? Csak az�rt, mert egy pult m�g�tt �ll. � is szokott pult m�g�tt �llni!

- H�t ez csod�latos. – h�zta fel szem�ld�k�t g�nyosan, majd lassan a lifthez indult. – ezt mindenkivel k�zli?

A dr�ga �lt�nyben l�v� f�rfi sz�ja t�tva maradt, de nem volt ideje reag�lni, mert hirtelen a pultj�ra csapott egy id�s testes h�lgy. Felh�borodva rik�csolt valami�rt, �s olyan hevesen gesztikul�lt, hogy az �kszerek majdnem lerep�ltek r�la.

Eln�zve a szerencs�tlen recepci�s elk�nzott arc�t, Kagome k�r�rvendve mosolyodott el. Azt�n csilingelt egyet a lift, jelezve, hogy meg�rkezett.

Arr�bb �llt az �tb�l, hogy a h�zasp�r ki tudjon sz�llni, azt�n lassacsk�n feljutott a legfels� emeletre. Ez�rt a hossz� menet�rt sim�n lehetne jegyeket szedni.

Minden egyes ajt�hoz odahajolt, hogy �rezze az aur�kat. M�r nagyon unta.

V�g�l r�akadt a lak�sra, ami hihetetlen er�t�l sug�rzott. Becs�ngetett.

- Miben seg�thetek, kisasszony? – nyitott ajt�t szinte azonnal egy szobal�ny.

- Tao rezidencia? – hangja g�nyosabb volt, mint szerette volna, de a k�nai l�ny csak mosolyogva b�lintott. Betess�kelte �t az el�szob�ba.

- Kit jelenthetek be?

- Kago...

- Kagome! – ki�ltott fel valaki a h�ta m�g�tt. Megfordult, de a hang tulajdonosa m�r el�tte is termett. Trey vigyorogva �dv�z�lte �t. Az apr�cska szelleme pedig ott lebegett a v�ll�n�l. – mit csin�lsz itt? ��… ne �rts f�lre! T�k, j�, hogy itt vagy.

A l�ny visszamosolygott. Ez a s�m�n az els�, aki kedves vele ebben a nagy h�zban.

- K�pzeld csak. Hoztam valamit. – el�vette zseb�b�l a sok kalandot meg�lt �vegcs�t, �s felmutatta a magas fi�nak. � k�zelebb hajolt, hogy tanulm�nyozza a feliratot.

- Hmm… mi ez? Valami hashajt�?

Kagome halkan felnevetett.

- H�t neeem. Ez az ellenszer, �s l�gyszi…

- Mi? Mi? Mi? Miiii? – hadon�szott a kezeivel, mint, aki nem hisz a f�l�nek. – azt akarod mondani, hogy az a trutyi k�pes megmenteni Lenny-t? T�nyleg? Ez komoly?

Sok-sok �r�mszikra pattogott a szem�ben, �s Kagome tov�bb mosolygott rajta.

- �hm… aha.

Ahogy ezt kimondta a s�m�n mag�hoz szor�totta szellem�t, �s p�rg�tt egyet a tengelye k�r�l.

- Hallottad, Corey? Juh���!!

- H�t ez bolond. – kacagott fel megint a l�ny, de r�gvest abbahagyta, amint Trey a v�ll�ra tette kezeit. Megford�tva �t tolni kezdte egy ir�nyba. Corey sz�d�lten lebegett ut�nuk.

- De �n nem akarok… �n csak… - ellenkezett a l�ny, a v�lla felett r�n�zve, viszont a s�m�n �gyet sem vetett riadt tekintet�re.

- Ugyan m�r! Csak nem hitted, hogy elk�ldelek, miut�n leadtad a csomagot? Aa! Sz�pen vel�nk maradsz �nnepelni. – most nem viszonozta a kedves mosolyt, de az�rt hagyta, hogy Len szob�j�hoz vezesse. – olyan k�v�ncsi vagyok, hogy mit fog sz�lni Lenny-boy, ha megl�t!

- Mit sz�lna?

- �… semmi, semmi. Csak azt hittem magamban besz�lek. – legyintett Trey zavartan.

- �n is szoktam magamban besz�lni! Meg magammal is, de az, ritk�bb. – v�laszolta a Kamiya l�ny, hab�r a fi� biztos volt benne, hogy kineveti.

Egy hossz� folyos�n haladtak �t. Kagome n�zegette a k�nai t�rgyakat �tk�zben. Csaknem minden�tt r�k�sz�nt egy-egy. �gy t�nt a Tao csal�d nagyon szereti a haz�j�t.

Majd, amikor meg�rkeztek, a s�m�n kinyitotta el�tte az ajt�t. A l�ny l�pett be els�nek, nyom�ban a fi�val.

A szob�ban s�t�t volt. Csak a halk szuszog�sokat lehetett hallani. A sok s�m�n mind Len �gya k�r�l aludt. Yoh a sz�ket v�lasztotta, �s sz�tter�lve hortyogott. Ryo �s Joc� a f�ld�n t�rdeltek a fekv�hely k�t oldal�n. R�d�ltek a takar�ra, �s a Tao fi� l�bait haszn�lt�k p�rn�nak.

�lmukban meg-megmoccantak n�ha. Nem lehetett t�l k�nyelmes most nekik.

Eln�zve a Tao vez�rt… a bar�tai k�z�tt nem is t�nt olyan Tao-snak.

- Alszanak! – suttogta Trey-nek meglepetten.

- Bizony. Anna pokoli edz�se �s az agg�d�s mindenkit led�nt�tt a l�b�r�l. – s�gta vissza.

Faust �s Jun nem voltak sehol, viszont volt m�g egy kis alak az �gy v�g�ben. Az oldal�ra d�lve szuszogott � is. Morty nem sokat n�tt az elm�lt k�t �vben, de �gy legal�bb n�gyen is elf�rtek az egyszem�lyes �gyban.

A szellemek k�z�l csak a r�zsasz�n minialakos Bason-t l�tta. S�m�nja p�rn�j�n osztozott a fi�val, akinek arca eg�szen kivehet�v� v�lt t�rsa aur�j�t�l. Kagome azon t�rte a fej�t, hogy vajon, ha nem lenne �ntudatlan, akkor is hagyn� a szellemnek, hogy ilyen k�zel aludjon hozz�.

Azt�n egyszer csak puff! Csap�dott egy m�sik ajt� a szob�ban.

- Otthon kell aludni lusta banda! – kiab�lt Anna. Mintha a csap�d�s nem lett volna el�g, hogy mindenki talpra sz�kkenjen.

Yoh h�traesett a sz�kkel, Ryo pedig orrba csapta Joc�t. A l�rma miatt Morty is felriadt, �s lefordult az �gyr�l.

Kagome hangosan felnevetett, azt�n Trey is.

Anna szikr�z� tekintettel kapcsolta fel a villanyt. M�g�tte Jun �llt mosolyogva, azt�n �szrevette a Kamiya l�nyt.

- Musz�j volt orrba v�gni? Olyan sz�pet �lmodtam! Volt egy nagy sz�npad �s…

- A FRIZUR���M!!!

- Mi�rt mindig a kicsi esik pof�ra?

- Ajjh… aludni akarok.

�l�nk�ltek fel a fi�k, hab�r Yoh tov�bbra is a f�ld�n lap�tott. K�t kez�t a feje al� temette, hogy p�rn�nak haszn�lja. A t�bbiek felt�p�szkodtak, �s felh�borodva veszekedtek egym�ssal.

- Cseeeendeeet! – kiab�lta a m�dium. – ti azt�n nagy seg�ts�g vagytok Len-nek! – mondta, azt�n � is Kagome-ra n�zett, de az � tekintete ink�bb volt bizalmatlan, mint rem�nnyel teli. Jun k�zelebb l�pett hozz�.

- Kagome!

- Kagome? – k�rdezt�k egyszerre a fi�k, majd mind fel� �s Trey fel� fordultak. A l�ny egyikr�l a m�sikra n�zett, �s hirtelen nem tudta, hogy mit mondjon.

A csendet Yoh horkol�sa t�rte meg.

- YOOH!! – h�zta fel j�vend�belij�t f�l�n�l fogva a sz�ke l�ny, aki nagyj�b�l egyid�s volt vele. Kis�lt, hogy � itt a f�n�k. A fi� feljajdult, majd megd�rzs�lte szemeit. Anna keresztbefonta a karj�t.

- Mit keresel te itt? – tette fel a mindent eld�nt� k�rd�st.

- H�t, �n csak…

- Te, csak?

Olyan ideges�t�en vonta k�rd�re, hogy a l�nynak kedve lett volna bok�n r�gni. Ehelyett csak fogta az �veget �s Trey kez�be nyomta. � nagyokat pislogott, �s mindk�t kez�vel szor�totta, hogy m�g v�letlen�l se ejtse el.

- �n csak m�r itt sem vagyok. – ford�tott nekik h�tat.

- V�rj csak! – �ll�totta meg a m�dium parancsol�an. – Az arcn�lk�liek… a te csal�dodat �ld�zik! Sz�val, �r�ln�nk, ha hamar elint�zn�tek a dolgot, �s mi folytathatn�nk a bajnoks�got.

Hangsz�ne olyan egyform�n csengett minden sz�ban, hogy m�g Yoh-t is meglepte.

- De, Anna… - n�zett r� kikerekedett szemekkel. – hogy mondhatsz ilyeneket? - A l�ny nem v�laszolt, csak Kagome reakci�j�t v�rta. � tov�bbra is csak �llt az ajt�ban egy ideig mozdulatlanul.

Majd f�loldalt fordult, hogy belen�zzen a sz�ke l�ny szem�be.

- H�t persze. M�r el is felejtettem, hogy mire val� az �n csal�dom. Esetleg akarsz m�g valamit, vagy megel�gszel azzal, hogy fel�ldozzuk magunkat?

A m�dium szemei villantak egyet. Felh�borod�s�nak nem adott hangot, hab�r nagyon d�h�tette a l�ny szemtelens�ge.

- Cinikus vagy.

- Te meg kedves. Mondt�k m�r?

Csak �gy pattogtak a szikr�k a fej�k felett. A szob�ban l�v�k pedig kicsire �sszeh�zt�k magukat. Azt�n Faust is megjelent Jun m�g�tt. Megt�maszkodott az ajt�f�lf�ban, �s szomor�an lehajtotta a fej�t.

- Faust, van valami? – k�rdezte az id�sebbik Tao halkan. � pedig csak a fej�t ingatta. Minden tud�sa kev�s volt Len �let�nek megment�s�hez. Az �szaki s�m�n elvigyorodott, �s magasra felmutatta a piros kupakos �veget.

- H�, sr�cok! De hisz Kagome m�r elhozta azt a bigyuszt… �hm…sz�val…

- Az ellenszert? – k�rdezte a temet�m�gus t�relmetlen�l.

- Azzzzzt!!

Az arcok egyszerre ragyogtak fel. Trey k�r� gy�ltek, hogy szem�gyre vegy�k a kis palackot.

- Szerintetek, hogy m�k�dik?

- Csavard le a tetej�t, Trey… - v�laszolta Morty.

Miut�n sikeresen leszerelt�k a kupakot, Jun az �ccse te�j�hoz l�pett. F�l� tartotta, hogy �nts�n bel�le.

- �s, ha nem is az ellenanyag? – Anna v�ratlan k�tked�s�t�l a doshi is visszah�k�lt. Bizonytalanul z�rta a mark�ba, majd tekintet�vel a Kamiya l�nyt kereste, ahogy a fi�k is mind. – m�r vagy egy f�l�r�ja elindult.

Az �szaki s�m�n fogta mag�t �s az ajt�hoz l�pett.

- Hova m�sz?

- H�t ut�na…! – vonta meg v�ll�t, de a m�dium kor�ntsem volt olyan laza, mint �.

- Nem tartozik k�z�nk.

Volt igazs�g a szavaiban, az t�ny. Trey sem ellenkezett tov�bb, csak elgondolkozott, ahogy a t�bbiek is. K�zben Len mocorgott az �gy�ban. A takar� lecs�szott r�la, �s az arca egyre jobban t�kr�zte a f�jdalmat. N�v�re sz�pen betakarta �s let�rdelve mell�, a kez�re fektette saj�tj�t.

- Itatni, vagy nem itatni? Ez itt a… - fejezte volna be Joc�, de a Hullarabl�k volt vez�re elsz�rnyedve t�mte be a sz�j�t egy zsebkend�vel.

- Hogy tal�lod meg mindig a legrosszabb pillanatokat?

A n�ger s�m�n zsepivel a sz�j�ban v�llat vont.

- Figyelj, Anna… szerintem nem rossz l�ny ez a Kagome. Nem hiszem, hogy becsapna minket, k�l�nben is! Mi�rt m�rgezn� meg �jra, amikor m�r meg van m�rgezve?

- Szerintem is j� fej. – b�logatott Trey, egyet�rtve Asakura bar�tj�val. Igaz�b�l mind egyet �rtettek, �gy a m�dium is k�nytelen volt beadni a derek�t. Len megkapta az ellenszert. Most m�r csak az eredm�nyre kell v�rni.

A fiatal Kamiya kimer�lten d�lt neki a lift fal�nak. Ha egyed�l lett volna, m�g le is hunyta volna szemeit. A f�ldszinten m�r egymaga sz�llt ki �s nagyot �s�tott. Eg�sz egyszer�en t�l sok volt ez m�ra. B�rcsak m�r otthon is lenne.

Azt�n a hallban hirtelen rossz �rz�s has�tott bel�. Valami furcs�t �rzett. Egyszerre volt j� �s rossz is.

A hatalmas el�t�r k�zep�n egy sz�rke ballonkab�tos magas f�rfi �llt. Mozdulatlanul, mintha v�rna valamire. Vagy �ppens�ggel valakire.

Folyt. K�v.