Anifest 2006

Interj� Hosoda Mamoruval.

Az idei 4. Anifest, a nemzetk�zi anim�ci�s fesztiv�l k�t nagy meglepet�st tartogatott az anime rajong�inak. A Madhouse st�di� k�t leg�jabb mozifilmj�vel, Az id� f�l�tt j�r� l�nnyal (Toki wo Kakeru Shoujo) �s a Paprik�val k�t olyan rajzfilm mutatkozott be a magyar k�z�ns�g el�tt, amelyek jelenleg a vil�g fesztiv�ljait j�rj�k, �s m�g a jap�n k�z�ns�g sz�m�ra is �jdons�gnak sz�m�tanak. Ehhez kapcsol�d�an az Anifest vend�g�l l�tta t�bbek k�z�tt Maruyama Masa�t, a Madhouse egyik alap�t�j�t, aki mindk�t film k�sz�t�s�ben r�szt vett, valamint Az id� f�l�tt j�r� l�ny (r�viden Tokikake) k�t producer�t �s rendez�j�t, Hosoda Mamorut. Ut�bbi a vet�t�st k�vet�en, miut�n kifejezte �r�m�t a n�z�k l�tsz�ma �s a fogadtat�s f�l�tt, sz�lt p�r sz�t legut�bbi anim�j�r�l, majd v�laszolt a n�z�k k�rd�seire. Mint megtudtuk, a Tokikake sz�let�s�t a jap�n t�rsadalom aktualit�sai is �thatj�k:

- A mai jap�n fiatalok nem tal�lj�k a hely�ket a vil�gban, �s negat�v szeml�lettel �llnak hozz� a j�v�h�z. Szerett�nk volna egy olyan filmet k�sz�teni, amely pozit�v �rz�sekkel t�lti el a di�kokat, �s tud j�t mutatni nekik a j�v�vel kapcsolatban.


�ltal�ban az anim�ci� kapcs�n manaps�g szinte t�rv�nyszer�en mer�l fel a k�rd�s a hagyom�nyos k�zi anim�ci�r�l �s a CG-r�l, amelyr�l Hosoda Mamoru megnyugtat� v�lem�nyt mondott.

- Ma Amerik�ban ink�bb h�romdimenzi�s CG-vel k�sz�tett rajzfilmek sz�letnek, �s k�zi anim�ci�t m�r szinte nem is haszn�lnak, Jap�nban azonban nem ez a helyzet, �s nem hiszem, hogy ez lenne a j�v�. A jap�n anim�ci� val�sz�n�leg soha nem fog teljesen �tt�rni a CG-re, mert az olyan emberi �rz�seket, amilyeneket Az id� f�l�tt j�r� l�nyban is l�thatunk, a g�pi anim�ci� soha nem tudja igaz�n kifejezni. Ahogy az �l�szerepl�s filmeket soha nem v�ltja fel a CG anim�ci�, �gy a rajzfilmeket sem.


Egy k�rdez� felvetette, hogy az anim�ci�t legt�bbsz�r olyan t�rt�netek �s jelenetek eset�n alkalmazz�k, amelyeket nem lehet �l�szerepl�s filmben megval�s�tani, a jap�n anim�ci� eset�ben azonban ez csak r�szben igaz, �s sok t�rt�net filmk�nt is megval�s�that� lenne. Arra a k�rd�sre, hogy az anime miben m�s, mennyivel ad t�bbet, mint egy film, a rendez� v�lasz�val az anim�ci� l�nyeg�r�l alkotott felfog�s�ba nyert�nk bepillant�st.

- Az id� f�l�tt j�r� l�ny eset�ben sokan gondolhatj�k �gy, hogy ezt tal�n �l�szerepl�s filmk�nt is el lehetett volna k�sz�teni, ez azonban nem �gy van. A k�zi anim�ci� az, ami a lehet� legk�zvetlenebb�l, m�g a live actionn�l is hitelesebben jelen�ti meg az emberi �rz�seket. R�gen val�ban �gy volt, hogy olyan t�rt�netekb�l k�sz�lt rajzfilm, amelyekb�l nem lehetett filmet forgatni, m�ra a CG fejl�d�s�vel azonban ez a trend megfordult, �s sok sikeres rajzfilmb�l k�sz�l �l�szerepl�s adapt�ci�, �ppen az�rt, mivel az anim�ci� k�zvetlenebb�l fejezi ki az �rz�seket. A technika fejl�d�s�vel mind a rajzfilmben, mind a filmben megn�tt a kifejez�er�, de a szerep�k m�s, �s a k�zi anim�ci� az, ahol az �rzelmek �s az akci� egyar�nt kifejez�k.


Mikor k�vetkez� filmj�r�l k�rdezt�k a rendez�t, m�g nem �rult el semmit, k�l�n�sen mivel a Tokikake m�g Jap�nban is nagyon �j - ny�ron mutatt�k be -, �gy ez jelen pillanatban szinte minden idej�t lek�ti. Az utols� k�rdez� a Tokikake t�m�j�b�l ad�d� k�nnyedebb, �s mint megtudtuk, a vil�g minden t�j�n felmer�l� k�rd�st vetett fel. Arra, hogy ha lehet�s�g�k volna visszaugrani az id�ben, hova menn�nek vissza, el�sz�r a rendez�, majd a producer, Saitou Yuuichirou v�laszolt.

- Az anime alapvet�en �ppen arr�l sz�l, hogy a val�s�gban nem lehet visszamenni az id�ben, �s a mostot kell becs�lni. Ha azonban m�gis megtehetn�m, akkor val�sz�n�leg abba az id�be menn�k vissza, amikor m�g kezd� voltam az animek�sz�t�sben, mivel rendez�k�nt �rzem, hogy m�g t�bbet kellett volna tanulnom a kezdet kezdet�n.

- A magam r�sz�r�l - vette �t a sz�t a producer - akkor �ln�k ezzel, amikor p�r nap m�lva hazamegy�nk Toki�ba: akkor visszaj�nn�k ide, hogy �jra egy�tt meg tudjuk n�zni ezt az anim�t.


A k�l�n�sen nagy tetsz�st arat� v�laszt k�vet�en, mintegy igazolva a jap�nokr�l uralkod� klis�t, nagy f�nyk�pezked�s k�vetkezett a k�z�ns�ggel a h�tt�rben, majd a jap�n vend�geket az Ur�nia k�v�z�j�ban lehetett elcs�pni egy autogram vagy besz�lget�s erej�ig. A Japanim�ni�nak is itt siker�lt sz�ra b�rnia a rendez�t, Hosoda Mamorut, akit egy hossz�ra ny�lt interj�ban faggattunk a legk�l�nf�l�bb dolgokr�l.


Japanim�nia: �nt szem�ly szerint mi inspir�lta egy ennyire az id�re koncentr�l� film elk�sz�t�s�ben?

Hosoda Mamoru: Nagyon sok film foglalkozik az id�ugr�sokkal, �s nem csak manaps�g. Engem legink�bb Frank Capra 1946-os Az �let csodasz�p (It’s a Wonderful Life) c�m� filmje ihletett meg, amelyben a f�szerepl� Kar�csonykor egy angyalt�l es�lyt kap egy �j �letre, �m mikor az m�g rosszabb lesz, mint az el�z�, �t�rt�keli kor�bbi �let�t.

J: Mi a v�lem�nye arr�l, hogy manaps�g az eg�sz vil�gon felgyorsult az �let, s�t az animeipar is? Mi lehet ennek a hat�sa?

H. M.: �gy l�tom, hogy ez legink�bb abban nyilv�nul meg, hogy a fontos d�nt�sekre manaps�g nem sz�nunk el�g id�t, �gy ha m�gsem �gy siker�l valami, ahogy eltervezt�k, akkor j�n a megb�n�s. Az ilyen negat�v �rz�sek azonban nem visznek el�re, minden d�nt�sben �s annak k�vetkezm�ny�ben meg kell l�tni a j�t �s a hasznot.

J: Ezek szerint minden filmje �rt�kes tapasztalatot jelentett. Az id� f�l�tt j�r� l�ny konkr�tan mit?

H. M.: Nem csak a filmk�sz�t�kre igaz, hanem mindenkire, aki alkot, hogy nem k�nny� el�rni az el�gedetts�get. Mindenki a t�k�letess�gre t�rekszik, �m ezt k�tf�lek�ppen teheti: egyesek nagyon sok id�t �s energi�t ford�tanak az alkot�saikra, m�sik viszont - �s magam is ezek k�z� tartozom - t�bb alkot�st k�sz�tenek, �s tanulnak az el�z�ekb�l. Minden kor�bbi munk�m fontos tapasztalatokat adott, mindegyikben volt, amit j�nak tal�ltam �tvinni a k�vetkez�be, �s volt, amit nem. Az id�utaz�s kapcs�n sajnos nem voltak ilyen el�zetes tapasztalataim, �s a k�l�nb�z� id�s�kok egyeztet�se miatt el�g neh�z is volt elk�sz�teni a filmet.

J: Ha m�r az id�utaz�sn�l tartunk, mi a v�lem�nye a filmes eszk�z�k alkalmaz�s�r�l az anim�ben?

H. M.: Nagyon �rdekes, amikor filmes ismer�seimmel besz�lgetek, �k ugyanis �pp ellenkez�leg, az anime kifejez�erej�re v�gynak, mivel �gy l�tj�k, az anime mutatja be a legjobban a val�s �rzelmeket - teh�t val�j�ban mindegyik a m�sikb�l akar valamit. Az id� f�l�tt j�r� l�ny egy romantikus rajzfilm, a mai vil�g azonban nem ilyen, ez�rt neh�z olyan sz�n�szn�t tal�lni, aki ezeket a tiszta �rz�seket meg tudja jelen�teni. A mai fiatalok modern gondolkod�s�ak, �gy a sz�n�szeknek nincs val�s �lm�ny�k az olyan �rz�sekr�l, amilyenek a Tokikak�ban is szerepelnek, �gy nem lehetett volna filmet forgatni ebb�l a t�rt�netb�l. A filmesek �ltal�ban irigylik az anim�ci�k k�sz�t�it az�rt, mert olyat is meg tudnak jelen�teni, amit a sz�n�szek nem.

J: Az id� f�l�tt j�r� l�ny most a vil�g fesztiv�ljait j�rja. Mely orsz�gokba jutott el eddig?

H. M.: Spanyolorsz�gban Maruyama �r j�rt a filmmel, aki mes�lte, hogy a n�z�k egy�tt l�teztek az anim�vel, �s sokkal szabadabban mutatt�k ki az �rz�seiket, mint a jap�nok. Kore�ban �n ugyanezt tapasztaltam, �s most Magyarorsz�gon is: a n�z�k a filmmel egy�tt �lnek, �s az ehhez kapcsol�d� �rz�seiket ki is fejezik, amit sz�munkra nagy �r�m hallani.

J: Mit gondol, mi�rt ilyen n�pszer� az anime k�lf�ld�n?

H. M.: Jap�nban mind a filmesek, mind az animek�sz�t�k c�lja, hogy munk�ikat min�l t�bben megismerj�k, de �gy l�tom, az anim�ci�nak k�nnyebb dolga van k�lf�ld�n. �ltal�ban a rajzfilmek kifejez�ereje k�nnyebben utat tal�l a n�z�k sz�v�hez, mint az �l�szerepl�s filmekben, �s a szerepl�k �rz�sei k�nnyebben befogadhat�k. A jap�n anim�ci� titka ezen fel�l tal�n a l�tv�nyoss�g�ban �s az esem�nyd�s cselekm�nyben rejlik, valamint hogy a gyerekek �s a feln�ttek is k�nnyen azonosulnak vele.

J: Ha megn�zz�k eddigi rendez�seit, a Digimon �s a One Piece mozifilmet, a r�vid Superflat Monogramot �s most a Tokikak�t, el�g k�l�nb�z� anim�kr�l van sz�. Mennyiben volt m�s az egyes filmeken dolgozni?

H. M.: A v�lasz egyszer�, m�g az els� kett� ink�bb fi�knak sz�l, a m�sik kett� ink�bb l�nyoknak.

J: Mes�lne b�vebben a Superflat Monogramr�l �s ehhez kapcsol�d�an a superflat posztmodern m�v�szeti ir�nyzatr�l?

H. M.: A superflat atyja, Murakami Takashi szerint a jap�n m�v�szet a nyugatival szemben s�kbeli term�szet�, �s a manga �s anime is az�rt n�pszer� Nyugaton, mert az ukiyo-et�l kezdve beilleszkedik egy t�rt�nelmi vonulatban. �ppen a jap�n m�v�szet s�kbeli kifejez�er� miatt kapta az ir�nyzat a superflat nevet, ugyanis b�r a jap�n anim�ci� kapott nyugati hat�sokat, v�geredm�nyben a hagyom�nyos k�pz�m�v�szetben gy�kerezik. Az ukiyo-e ma ugyan m�v�szet, a maga kor�ban azonban ugyan�gy az emberek sz�rakoztat�s�ra k�sz�lt �s a t�megkult�ra r�sze volt, mint ma az anime, s�t ez �ltal�ban is a jap�n m�v�szet fontos jellemz�je.


Ezzel �s a szok�sos j�k�v�ns�gokkal z�rult az �rdekes besz�lget�s, amelyet Az id� f�l�tti l�ny rendez�j�vel, Hosoda Mamoruval folytattunk a 4. Anifest m�sodik est�j�n, 2006. december 2-�n. A fesztiv�lon bemutatott egyszerre sz�rakoztat� �s tanuls�gos mozija l�tt�n csak rem�lni tudjuk, hogy a j�v�ben m�g sok hasonl�an sz�nvonalas anim�t l�thatunk a rendez�s�ben.

�rta:
K�lovics Dalma (Darklight)
Solti Antal (Tonya