Prol�gus:

A k�penyes alak, n�m�n l�pett be a templom ajtaj�n. Az �p�let belsej�ben padok sorakoztak egym�s ut�n, egy katedr�lis el�tt. Egy alak im�dkozott a keresztre fesz�tett J�zust form�z� szoborral szemben, hangtalanul motyogva im�j�t.

A k�penyes elindult fel�. Messze nem erre sz�m�tott. Egy pap. Egy �tkozott pappal mi a fen�t kezdjen?

Az atyja befejezte im�j�t:

- Az Atyja, a Fi�, �s a Szent L�lek nev�ben, �men!

A k�penyes megtorpant.

- Akiket te keresel Zeke, azok m�r nincsenek itt! – sz�lt fennhangon a pap, mik�zben fel�llt, �s szembe fordult vele – �gy k�nytelen vagy velem be�rned!

Zeke �sszer�ncolta a homlok�t. Az el�tte �ll� pap alig lehetett t�bb 17- n�l, sz�ke haj rakonc�tlanul �llt, k�k szeme viszont zavarba ejt� nyugalmat sug�rzott.

- Ki vagy te? – k�rdezte ridegen Zeke.

- Milyen udvariatlan vagyok! Bocs�sd meg! A nevem Christopher Vangeld, �s �n is az Istenek h�rn�kei k�z� tartozom!

- Milyen ironikus!- g�nyol�dott Zeke- Egy b�rgyilkos pap!

A fi� m�g mindig szenvtelen�l mosolygott.

- V�rtam m�r a pillanatot, hogy megismerhessem, a h�res-neves Zeke Asakura- t! – suttogta.

- Ne h�zzuk tov�bb az id�t! Hol van Alia, meg a t�bbiek?? – csattant fel inger�lten – Azt mondt�k, j�jjek ide, �s akkor v�laszt adnak, az aj�nlatommal kapcsolatban…

- A v�laszuk ugyanaz, mint 500 �vvel ezel�tt! – szak�totta f�lbe a fi� – A halhatatlanok nem fordulnak az emberek ellen… nem fordulhatnak! Nem �lhet�nk vissza az er�nkkel, olyanokkal szemben, akik tehetetlenek ellen�nk! Ha megtenn�nk, elvesz�ten�k a bizalmukat mindabban, ami, a l�t�ket k�pezi, a m�gi�ban! – mosolyogva felpillantott a J�zus-szoborra – Illetve az Isteni gondvisel�sben!

- Akkor a h�n im�dott haland�itokkal pusztultok! – sziszegte Zeke.

A fi� szomor�an ingatta a fej�t.

- A lelkedben l�v� s�t�ts�g �s k�osz m�r nem el�gszik meg Zeke Asakura- val, az eg�sz vil�got akarja, amit viszont sohasem kaphat meg!

Zeke d�h�sen felemelte a kez�t, de a mozdulat f�lbe maradt. A fi�t hirtelen h�feh�r sz�rnyak �lelt�k �t, ak�r egy angyalt, majd a hirtelen f�ny elvak�totta.

Zeke d�bbenten meredt, arra a pontra, ahol az el�z� pillanatban a fi� �llt, de annak hely�n csak egy h�feh�r toll pihent a k�v�n.

- M�g l�tjuk egy m�st, Zeke Asakura! – suttogta egy hang, majd n�mas�g borult a templomra.

*

- Hol hagytad a sz�rnyaidat, Christopher? - sziszegte gonoszan Zeke.

- R�g tal�lkoztunk! Hab�r, a modorod egy dek�nyit sem javult... - k�k szeme itt �sszesz�k�lt - ...500 �v alatt.

- Na de fiatalurak! - sz�lt b�k�t�leg a n�v�r.

- Persze! Bocs�sson meg, Agathe n�v�r! - ford�lt a n� fel� Christopher, megeresztve egy engesztel� mosolyt.

- Hadjuk, a form�lis j�indulatot, �s l�pj�nk �t a k�vetkez� t�m�ra! - vetette k�zbe unottan Zeke.

A t�rsalg� felek �gyet sem vetettek Yoh-�kra, akik igencsak kezdtek kij�nni a b�ket�r�sb�l. A dolgot v�g�l Anna el�gelte meg:

- Valaki elmondan� nekem, de vill�mgyorsan, hogy: 1) EZ, mit keres itt? - k�zben Zeke-re mutatott - 2) mi k�ze van hozz� - Christopher k�vetkezett - 3) ti meg mit �lltok itt t�tlen�l?! - f�rmedt r� Len-�kre.

Ez megtette a mag��t. Mindenki t�grany�lt szemmel tekintett a l�nyra.

- Ha megengedi kisasszony... - kezdte Chritopher engesztel� hangnemmel - Zeke �s �n r�gi ismer�s�k vagyunk...

- �lljon meg a menet! - szak�totta f�lbe �ket az eml�tett - Nem k�teless�g�nk megmagyar�zni semmit, �s nem is fogunk! - itt Christopher-re emelte a tekintet�t - Te meg hagyd abba a pr�b�lkoz�rt, hogy j�modor� l�gy, �s t�rj�nk v�gre a t�rgyra, valami...- len�z� pillant�sokat k�ld�tt Yoh-�k fel� - ...kev�sb� zs�folt helyen!

Christopher elengedte a f�le mellett a s�rt�st, l�gy mosollyal az arc�n ford�lt a csapathoz:

- Sajn�lom, hogy csup�n ilyen r�vid id� �llt a rendelkez�s�nkre, a t�rsalg�shoz! - tengerk�k szeme meg�llapodott Len-en.

Zeke elkapta a tekintete ir�ny�t, �s megersztett egy el�gedett mosolyt. Hogy v�rja m�r, amikor v�gig n�zheti Len szenved�seit!! �des a bossz�, pl�na k�r�r�mmel keverve! T�relmetlens�ge m�gis elrontotta ezt a sz�p pillanatott. Semmi kedve nem volt, a Yoh-val �s kis csapat�val val� huzavon�hoz, �gy sarkon folrd�lt �s elind�l az ajt� fel�, majd megtorpantt.

Egyre er�s�d� dal hallatszott abb�l az ir�nyb�l, amerre elind�lt. Egy kisl�ny, l�gy, tiszta cseng�hangja v�lt egyre kivehet�bb�, ahogy k�zeledett. A dal latin volt, �nekl�je m�gis hib�tlanul ejtett ki menden egyes sz�t. A dallam meggteremt�je pont beford�lt a k�nyvsorn�l, szembeker�lve Zeke-el. A l�nynak elkerekedtek �jfekete szemei. 12 �v k�r�li lehetett, sz�ke haja f�tyolk�nt omlott a v�ll�r�l, eg�szen a h�ta alj�ig.

- Micsoda sz�ps�g!!!! - t�rte meg a csendet Rio.

Zeke-et nem hatotta meg. Gonoszul elmosolyodott, ahogy Christopher-re n�zett.

- Ejnye-ejnye! - c�cc�g�tt, majd suttogva folytatta, hogy min�l kevesebben hallj�k - Ahogy a mond�s tartja: Isten �tjai kif�rk�szhetetlenek! Mivel te nem nyerhetted el a gl�ri�t, a halhatatlans�god miatt, r�d b�ztak egy �pk�zl�b angyalt. - a l�nyhoz for�lt - J� az �lc�d, de engem nem t�veszt meg!

A l�ny arc�r�l elt�nt a gyermeki kifejez�s, helyette hideg nyugalom vette �t a hely�t.

- Szeretn�m figyelmedbe aj�nlani Jeanne-t, a Vassz�zet, el se hinn�d, mennyire oda van az angyalok�rt. Szerintem nagy sikered lenne n�la! - g�nyol�dott tov�bb a fi�, majd d�h�sen �sszer�ncolta a szem�ld�k�t - Elt�r�nk a t�rgyt�l! Na mindegy. Christopher?

- Mehet�nk! - b�lintott a fi�, azt�n a kisl�nyhoz ford�lt - K�rlek Narcisse, k�s�rd ki a vend�geinket, ha megtal�lt�k amit keresrek.

- T�bbet is mint szerett�k volna. - suttogta er�tlen�l Yoh, mik�zben szem�vel k�vette a k�t t�voz�t.

*

Christopher n�m�n k�vette Zeke-t, a sz�ve m�ly�n abban rem�nykedve, hogy valami �ton, m�don elker�lhet� a tettlegess�g. Tiszt�ban volt azzal, hogy kik voltak azok a fiatal s�m�nok. A t�bbiekkel a t�l�k telhet� legjobb, �s legpontosabb inform�ci�kat szerezt�k meg a S�m�n- harcok r�sztvev�ir�l, pl�ne a kiemelked� teljes�tm�nnyel b�r�kr�l.

Intett Zeke-nek, hogy balra forduljon.

A szoba, amibe bementek, irodak�nt szolg�lt, kifejezetten megbesz�l�sekre �s egy�b tennival�k elsim�t�s�ra.

- Teh�t mit tehetek �rted? – fordult hozz� v�g�l.

- Egy k�r�sem lenne. Felelte egyszer�en Zeke, k�zben a k�nyveket szeml�lve.

- Val�ban? – r�ncolta a homlok�t Christopher.

Egy k�r�s? Ez nem kezd�dik t�l f�nyesen!

- Egy �zenetet k�ne �tadnod Harun- nak, �s persze m�g az �gyben illet�keseknek! – felelte szenvtelen hangnemben Zeke.

Christopher �sszerezzent. Hab�r �rtes�tett�k r�la, hogy �sszefutott Harun- nal, de ez akkor is v�ratlanul �rte.

- Mi lenne az? - pr�b�lta felvenni a nyugalom �larc�t, nehogy v�letlen�l is gyenges�get mutasson.

Zeke l�that�an �lvezte a helyzetet.

- Tudok a kis megb�z�sotokr�l. Abba m�r belet�r�dtem, hogy Len feje a ti�tek. – hanyagul legyintett, mint aki m�g a puszta gondolatot is elveti – De… - itt a szeme vesz�lyes csillog�sba kezdet –… a t�bbiekhez egy �jjal sem ny�lhattok. Ha netal�n m�gis megtenn�tek… - gonoszul vigyor �lt ki az arc�ra – megmutatom, milyen v�ltoz�sok mentek v�gbe az elm�lt �vsz�zadokban az er�m ter�n!

A h�lye nem �rezte volna ki ebb�l a fenyeget�st.

Christopher egy ideig n�m�n hallgatott, majd k�nyelembe helyezte mag�t egy fotelban. Egyik k�ny�k�t a karf�ra tette, mik�zben nyitott tenyer�nek t�masztotta az �ll�t.

- Ennyi? - ebbe az egyetlen sz�ba pr�b�lt annyi hidegs�get �s nemt�r�d�ms�get vinni, amennyit csak tudott – Ez�rt a nagy felhajt�s? - hangnemet v�ltott – Elhiszem, hogy az er�d hihetetlen�l hatalmas lett az elm�lt id� alatt, – suttogta fenyeget�en – de felh�vn�m r� a sz�ves figyelmedet, hogy mi legal�bb akkora er�t birtokolunk, fejenk�nt, mit te. Lehet, hogy nem haszn�lunk s�m�ner�t, de att�l m�g nagyon is j�l �rt�nk a m�gia t�bbi �g�hoz! Mellesleg – tette hozz� l�gy mosollyal – mi t�bben vagyunk! Ha harcra ker�lne is a sor, sokan elesn�nk, de ez, az eredm�nyen nem v�ltoztat!

R�b�lintott mag�ban, ha kell, mindny�jan meghaln�nak, de nem vesz�ten�nek! Ink�bb a hal�l, mint a veres�g!!

L�that�an ez megtette a hat�s�t. Zeke kezdeti magabiztoss�ga egy kicsit megingott, de l�that� volt, hogy ez kev�s volt ahhoz, hogy megijessze. Ami azt illeti ezt el is v�rta t�le.

- T�nyleg magammal vinn�k p�rat k�z�letek! �s t�ny, val�sz�n�leg belehaln�k! – v�llat r�ntott – Akkor �n 500 �v m�lva �jj�sz�letn�k, �s kezd�dne, el�r�l az eg�sz hacac�r�! Te csak add �t az �zenetem Harun -nak �s ennyi! V�gezt�nk!

Azzal sz� n�lk�l kiment a szob�b�l.

*

Christopher p�r pillanatig az ajt�ra meredt, amin Zeke t�vozott, majd a telefonhoz ment. T�rcs�zott, majd v�rt.

- Hall�?! – csattant bele egy inger�lt hang a telefonba.

- Neked is, szia! – fintorgott Christopher.

- Te vagy az? – �s�tott Harun – Fontos? �p aludni pr�b�lok!

- D�lut�n n�gykor? – lep�d�tt meg.

- Hossz� �jszaka! Ne akard tudni a r�szleteket – Christopher szinte maga el�tt l�tta t�rsa kaj�nul vigyorg� k�p�t – Vagy m�gis?

- Ink�bb hagyjuk! – v�gta r� gyorsan, majd komolyabb hangnemre v�ltott – Zeke itt j�rt.

N�ma csend.

- �s mit akarat? – k�rdezte v�g�l Harun laz�n.

- Azt akarja, hogy a t�bbi s�m�nt m�g v�letlen�l se b�ntsd.

- K�l�nben?

- Most, musz�j v�gig mondanom?! Te is nagyon j�l tudod mi ilyenkor a megszokott sz�veg!!

- J� van, na… Legyen. De nem garant�lhatom, hogy az esem�nyek hev�ben semmi baleset nem t�rt�nhet…

Folyt.k�v.