13. Fejezet

A hossz� s�t�tk�khaj� fi� megtorpanva �llt meg az �t k�zep�n a zebr�n, elk�pedten meredve maga el�. Vagy f�l percig �llt �s mer�en koncentr�lt, mik�zben a j�r�kel�k l�mp�ja �jra pirosra v�ltott a kocsiban �l� vezet�k hosszan er�sen nyomva a korm�nyt a fi�ra dud�ltak.

“Hiei... valami t�rt�nt...” - n�zett maga el�. Arca egy pillanatra elfeh�redett, �s csak p�r m�sodperccel k�s�bb kapott �szbe, hogy mi is t�rt�nik k�r�l�tte. El�sz�r �rtetlen�l n�zett k�rbe, majd felemelve kez�t bocs�natot intet �s lerohant az �tr�l a j�rd�n pedig ugyan �gy haladt tov�bb.

“Nem ronthatom el megint! Nem �s K�SZ!” – minden erej�t �sszeszedve rohant tov�bb a hossz� �s sz�k�s belv�rosi utc�kon.

Tray elv�g�dott a f�ld�n felkavarva n�mi port, m�ly cs�kot hagyva maga ut�n gurult m�g p�r m�tert deszk�j�val a l�b�n. A j�gs�m�n hasra �rkezett �s a szemcs�s homokot bel�legezve t�bbsz�r sz�razon felk�h�g�tt, �gy el�bbi r�vid eszm�let veszt�se nem tartott sok�ig, b�r �gy is ki esett p�r m�sodperc.

Ren a guan daot k�t k�zre fogta, �gy tartva vissza n� t�mad�s�t, mind a k�t szablya �l�vel csiszolta a hossz�k�s l�ndzsaszer� fegyvert, �s a fiatal Tao m�r lassan kezdett f�l t�rdre ereszkedni, de m�g midig �llt.

• Nem v�rhatunk itt t�tlen�l. – n�zet idegesen Hiei bar�tn�j�re, majd elindult a fi�k fel�, de amaz visszar�ntotta.

• Ne l�gy forr� fej� fegyver sincs n�lunk, hogy seg�thetn�nk?

• H�t valahogy... – n�zet vissza, majd balra, az utca v�g�re, ahol m�g mindig Hao �llt. – valahogy m�sk�ppen... – gondolkodott el �s tekintet�vel folyv�st a barna haj� fi�t f�rk�szte.

K�zben Haru a harc fel� ford�totta a tekintet�t, s az �ll�s v�ltozatlan volt.

• Tyang v�gezz ezzel a j�gagy� k�ly�kkel v�gre. – mutatott az ing�s n� Tray ir�ny�ba, barna haj� csapatt�rsn�je engedelmesen b�lintott, majd magasba emelte a kardj�t.

• �ri�s Jruuu... V�GEZ VELE! – ord�totta el mag�t a l�ny, majd egy k�k f�nycs�va belehas�tott a f�ldbe, ami azonnal megrepedt egy vonalban, mintha kett� akarna szakadni �s ez el�re haladva egyre csak t�gult, felette egy k�k cs�kszer� er�t�r k�s�rte �s mindez a j�gs�m�n fel� k�zeledett.

• TRAAY! – de alig, hogy Haru ezt ord�totta, a k�khaj� fi� felnyomta mag�t a f�ldr�l �s fekv�sb�l felugrott vagy k�t m�tert, �gy a leveg�ben megfordulva deszk�j�ra �rkezett a reped�s jobb oldal�ra, majd egyens�lyozva megpr�b�lt meg�llni.

• Erre nem sz�m�tott�l, igaz? He-he. – h�zott sz�les vigyort az arc�ra, ami tele volt horzsol�sokkal, majd Harura n�zett �s h�velykujj�t kiegyenes�tve mosolygott r� jelezv�n, hogy minden ok�.

• BASON!!!! Rapid Tempo t�mad�s!!!!!!! – sorozta meg �les fegyver�vel a n�t, aki annyira meglep�d�tt, hogy Ren egy mozdulattal kiverte a kez�b�l az egyik szably�j�t, ami valahol messze �rt t�l�k f�ldet, majd megford�totta l�ndzsa szer� fegyver�t �s a m�sik szably�t is kil�kte a l�ny kez�b�l, ami a f�ldbe �llt. Azt�n egy h�romsz�zhatvan fokos k�rmozdulattal f�lt�rdre ereszkedett �s k�zben meg�t�tte a hossz� okkersz�ke haj� l�ny l�b�nak hajlat�t, aki azonnal �sszecsuklott �s hanyatt v�g�dott a lend�lett�l, amit a guan dao s�jtott r�. – Hm. – az aranyszem� fi� rideg �s hat�rozott tekintettel n�zet fel a csapat vezet�j�re TiaHora, aki egy pillanatra elk�pedve b�multa a k�t fi� mozdulatait, majd gonoszvigyor �lt arc�ra, ami elcs�f�totta, egy�bk�nt �rtatlan kedves arc�t.

• J�tszhatunk kem�nyebben is, sz�momra ez nem okoz gondot. – emelte fel jobb kez�t, amire az ing�nak a tart�ja volt csatolva �s a fi�k fel� tartotta.

Hiei tekintete az el�tte hever� szably�t szugger�lta, amit nem r�g Ren vert ki az egyik l�ny kez�b�l �s mintha arra v�rt volna, hogy kard valami jelet adjon, hogy felvehesse.

De a fegyver meg sem moccant.

Megint Renre n�zett, aki m�g mindig ugyan olyan rideg tekintettel b�mult a n�re, mik�zben kiegyenesedett �s maga mell� v�zszintesen engedte fegyver�t.

• Jobb lesz, ha most azonnal elmentek, mert se kedv�nk, se id�nk nincsen a kisded j�t�kaitokra. – fordult a l�ny fel� �s hat�rozottan kiegyenesedve �llt el�tte, b�r a sebek, amiket nem r�g a v�ll�n szerzet �s a tegnapi v�g�s a h�t�n igencsak hasogatott ebben a pillanatban is.

• Majd pont te fogod megmondani, hogy mit tegy�nk �s mit ne, kis t�kmag! – mosolyodott el magabiztosan TiaHo.

• Jobban tenn�d, ha...!

• Ha most menn�nk. – fejezte be a mondatot Hao. Mindannyian elk�pedve n�ztek az Asakura fi�ra.

• Hogyan? – n�zett r� TiaHo �rtetlenkedve.

• Nincs itt az, ami�rt j�ttem, f�l�sleges id� pazarl�s. - Hao csak a fej�vel intett a h�rom l�nynak, azok m�g egy fenyeget� piialnt�st vettek a fi�kra, majd a f�rfi fel� indultak �s meg sem �lltak csak els�t�ltak mellette, mik�zben fegyvereiket visszacs�sztatt�k a tokokba, az egyik szablya kiv�tel�vel, ami a f�ld�n maradt.

• M�g is mit k�pzelsz??? – ord�tott ut�na Tray. – Csak �gy els�t�ltok csata k�zben, ez igaz�n nagy pof�tlans�g!!!! Nagyon melegen aj�nlom, hogy...!

• Hao... – a v�r�sesbarna haj� f�lv�r l�ny az �tk�zep�n �llt f�loldalasan, jobb kez�ben a nemr�giben el�rep�lt szably�val �s azt az Asakura fi�ra szegezte. Tekintet�k tal�lkozott, ahogy a fekete szem� fi� visszan�zett a l�nyra - ...halott vagy! – Hiei m�lyz�ld szemei most rideg gyilkos elt�k�lts�ggel villantak a s�m�nra, aki �llta a l�ny tekintet�t.

• Hiei... – n�zett r� Tray elk�pedve, k�zelebb akart menni a l�nyhoz, hogy visszatartsa, de deszk�j�val a l�b�n nem tudott mozdulni.

Ren csak aranyszemeit szegezte a l�nyra, �s mint mindig most is f�rk�sz�en n�zett r�, mintha k�rd�sekre keresn� a v�laszt, de nem sz�lt semmit.

• Hiei, ne csin�lj h�lyes�get...! – indult el a l�ny fel� bar�tn�je, de Hao nevet�s�re Haru ijedten torpant meg. Mindannyian a barna haj� s�m�nra n�ztek.

• H�t ez igaz�n mulats�gos, nagyon sz�rakoztat�, de tudod sajnos erre most nem �rek r�. – indult volna tov�bb.

• Ne menek�lj el, te bek�pzelt, �nz� gyilkos. – szor�totta meg a LiuMeng l�ny a szably�t.

• Hogy mer�szelsz ilyet mondani a Mesternek??? – h�borodott fel TiaHo, de a barna haj� fi� leintette a l�nyt, majd visszafordult.

• Nem t�r�m az e f�le, felel�tlen s�rteget�seket. De a gyilkoss�gr�l neked is van n�mi fogalmad nem, de? �n egy nemes c�l�rt k�zd�k, m�g hozz� vil�gunk megment�s��rt �s b�rmire k�pes vagyok, hogy megszabad�tsam F�ld�nket egyetlen fert�z� betegs�g�t�l, az emberekt�l, a gyilkos az, aki c�ltalanul �l vagy p�nz�rt, parancssz�ra. �n �nv�delemb�l teszem, hogy megments�k a bolyg�t, ahol �l�nk. Teh�t, akkor k�rdem �n kett�nk k�z�l ki a gyilkos? – n�zett v�dl�n a l�nyra.

A t�bbiek elk�pedve n�ztek Haora fogalmuk sem volt r�la mir�l besz�l, de el�g rettenetesen hangzott a dolog.

• Te aljas, K�TSZ�N�... – Hiei k�t k�zre fogta a fegyvert �s meglend�tve a magasba emelte azt.

• Bolond... – h�zta pimasz vigyora a sz�j�t, az Asakura fi�, majd a l�ny fel� tartotta a kez�t nyitott teny�rrel, amib�l energia kezdett �ramlani a pillanat t�rt r�sze alatt hatalmas l�ngcs�va sz�guldott Hiei fel�, gyorsabban, mint amire amaz sz�m�tott.

Haru elkerekedett szemekkel n�zett a k�zeled� t�z ostorra, Ren megt�masztotta a l�b�t a f�ld�n, hogy elinduljon a l�ny fel�, de tudta, hogy m�r nem fog oda �rni. Elk�sett. Abban a pillanatban egy inga tekeredett k�rbe a test�n leszor�tva kezeit �s egy �p�lethez v�gta a Tao fi�t.

Hiei m�ly z�ld szemei elkerekedtek, ahogy a fel� k�zeled� �g� cs�v�val n�zett farkas szemet a szably�t pedig m�g mindig csak a magasban tartotta, t�l lass� volt.

• Hiei! – ord�totta el mag�t Haru az utols� pillanatban, de a k�vetkez�ben a t�le alig h�rom m�terre l�v� t�zrobban�s a falnak v�gta, majd �jultan rogyott t�rdre �s a betonra zuhant.

• Hogy?? – n�zett elk�pedve Hao. A l�ng cs�va t�mad�s�t Tray egy j�gfala h�r�totta, ez�rt keletkezett a robban�s, ami ut�n a t�z k�rbe vette a l�nyt �s a j�gs�m�nt, de az �szaki fi� v�delme olyan er�s volt, hogy a vastag falon a pokoli l�ngon perzsel� t�z nem tudott �tjutni.

Hiei elk�pedten n�zet fel az el�tte �ll� j�gs�m�nra, aki er�sen szor�totta mag�hoz a l�nyt. Tray arca f�jdalmat t�kr�z�tt, de pr�b�lt egy halv�ny mosolyt er�ltetni az arc�ra.

• Ez nagy butas�g volt... – n�zett le a l�nyra, hangj�n �rezhet� volt, hogy t�nyleg f�jdalmai vannak. A t�z egyre k�zeledett �s egyre forr�bbnak t�nt a leveg�. - ...legk�zelebb, ne csin�ld ezt... k�rlek.

• Tray... – n�zett remegve a fi�ra, kez�b�l kiejtette a szably�t, az cs�r�mp�lve a f�ldre esett a h�ta m�g�tt.

Ren eszm�let�hez t�rve, f�l�lt a f�ldr�l egy pillanatra megszor�totta fej�t, majd tekintet�t a hatalmas t�z k�rre emelte, amiben egy halv�ny j�g fal l�tsz�dott, azt�n Hao �jra t�mad�sra emelte a kez�t.

• T�z szelleme!!!! – tartotta ki fel�j�k karj�t, hogy �jabb t�mad�ssal v�get vessen Tray v�delm�nek, ekkor Ren megragadta a guan daot, majd felt�rdelt amilyen gyorsan csak b�rt �s minden marad�k erej�vel a f�ldbe v�gta a fegyvert.

• BASON! Aranykar� vihart�mad�s!!!! – ord�tott, �s egyenesen Hao ir�ny�ba vette az �tj�t a reped�s, amely Ren t�mad�s�ra keletkezett a f�ld�n, majd l�ndzs�k kezdtek ki�llni a f�ldb�l.

Ekkor m�g egy hatalmas robban�s hallatszott Tray�k ir�ny�b�l �s mire a Tao fi� t�mad�sa el�rte volna az Asakura s�m�nt, az m�r egy l�ng f�gg�ny m�g�tt el is t�nt h�rom szolg�j�val �s szellem�vel egy�tt.

S�ri cs�nd lett.

Hao m�sodik t�mad�sa �tt�rte az �szaki fi� t�mad�s�t �s darabjaira repesztette a j�gfalat, �gy a cs�va megperzselte a fi� h�t�t.

Ren zil�lva kapaszkodott fegyver�be �s n�zte az ellens�ges csapat h�lt hely�t, majd tekintet�t a t�bbiekre ford�totta.

- Tray! – a f�lv�rl�ny remeg� tekintettel n�zett fel a k�khaj�ra. A j�gs�m�n eddig a pillanatig szorosan �lelte a l�nyt, de ekkor �jultan Hieire d�lt eg�sz test�vel. A l�nyra �lomk�nt nehezedett a fi� teste, �gy lassan a f�ldre t�rdelt �s pr�b�lta �t�lelve a fi�t megtartani, hogy ne zuhanjon a f�ldre. – Tray! Tray �bredj...

Az ifj� Tao m�g p�r pillanatig zih�lva n�zte az esem�nyeket, majd fegyver�be kapaszkodva felkelt a f�ldr�l �s elindult fel�j�k. Bason sz� n�lk�l engedelmesen k�vette mester�t mi ut�n meg t�rt a szellem kontroll.

Ren oda �rve Hieihez, fegyver�t �sszecsukva eltette, majd �vatosan leemelte a j�gs�m�nt a l�nyr�l �s a f�ldre fektette. Egy darabig elgondolkodva n�zte a fi� �jult arc�t, amaz nyugodt volt sz�ja mosolyra g�rb�lt, mint mindig Ren csak megr�zta a fej�t, gondolatmenet�b�l Hiei szak�totta ki.

• Sajn�lom... �n nem akartam, hogy Tr...

• T�gy meg egy sz�vess�get �s soha t�bb�, ne avatkozz bele a harcunkba. – mondta �rz�ketlen�l a fiatal Tao vez�r.

• �n is s�m�n vagyok! – emelte fel d�h�dt tekintet�t Renre.

• Lehet, de most nincs veled az �rz�d! �gy pedig csak rontasz a helyzeten. Hogy hozhatt�l ilyen felel�tlen d�nt�st???!!! – mordult r� a Tao fi�. Rideg tekintet�vel, majd �td�fte a l�ny�t, de amaz csak n�zett r�, �llva a fi� pillant�s�t. Hiei nem tudott mit v�laszolni a fi� k�rd�sre, tudta, hogy igaza van. Felel�tlen �s �nz� l�p�s volt.

Hib�t k�vetett el. �gy csak hallgatott.

Ren egy d�h�dt s�haj ut�n felkelt �s Haruhoz l�pett, majd let�rdelve a l�ny mell� pr�b�lta felr�zni a barna haj�t, aki p�r pillanat m�lva fel�bredt.

• J�l vagy? – n�zett r� k�rd�en. Harunak kis id�be telt, am�g felfogta a t�rt�nteket, majd lassan b�lintott.

• Igen... �s a t�bbiek? – Ren h�ta m�g� pillantva meg l�tta a f�ld�n �jultan fekv� �szaki fi�t �s a mellette l�bain �l� Hieit, aki lehajtott fejjel meredt maga el�, arc�ba oml� v�r�sesbarna haja eltakarta tekintet�t. Haru szemei elkerekedtek, majd �jra az �szaki fi�ra n�zett.

• Tray meg s�r�lt... – v�laszolta a Tao fi�, majd felkelt �s visszaindult bar�tj�hoz.

• HIEI!!! – Ren meg�llva l�tta, hogy Yaro k�zeledik fel�j�k futva, �gy �gyet sem vetve r�, let�rdelt a j�g s�m�n mell�, majd megpr�b�lta �t is felr�zni.

A f�lv�r l�ny kiss� megemelte az arc�t, de nem n�zett fel, feje b�nb�n�an vissza csuklott el�re.

• Hiei! – �llt meg v�d�je felette, majd k�rbe n�zett a helysz�nen, a felrepedt betonra a falak leomlott vakolataira, azt�n a f�ld�n fekv� fi�ra. – Mi t�rt�nt? – mivel senki nem v�laszolt �jra feltette a k�rd�st kiss� idegesebben. – Mi volt itt??

Haru felkelt a f�ldr�l �s k�zelebb ment hozz�juk.

• Hao j�rt itt �s meg t�madott minket...

• Hao? – n�zet egy pillanatra elk�pedve a l�nyra, majd le Hieire. – �s elment?

• Amint l�tod... – morogta Ren, k�zben pr�b�lta h�t�ra emelni az �jult fi�t, mivel m�g mindig nem �bredt fel, Haru seg�tett meg tartani, am�g a Tao vez�r teljesen kiegyenesedett.

• �rtem... – n�zett elgondolkodva a s�t�tk�k haj� s�m�n, majd Hiei is felkelt, tekintet�vel k�vette Ren mozdulat�t, aki pr�b�lt kiegyenesedni Tray s�lya alatt, amennyire csak lehetett.

• Seg�tsek? – k�rdezte Yaro, de Ren h�tat ford�tva neki elindult Yoh�k h�za fel�.

• Nem kell. – v�laszolta ridegen. – Bason, menj�nk. – tette hozz�. A szellem elmerengve n�zte p�r pillanatig Hiei �rz�j�nek nevezett fi�t, majd mestere ut�n lebegett zavartan.

• Igen, sensei. – k�vette engedelmesen Rent egy halv�ny v�r�s dereng�s.

• Megyek �n is. – sz�lt ut�nuk Haru, majd Hieire �s a sz�m�ra m�g ismeretlen fi�ra n�zett. – Sajn�lom...

• Mmm...semmi baj... – v�laszolta halv�ny mosollyal az arc�n Hiei, de m�g mindig nem n�zett fel. Haru b�lintott, majd Ren ut�n sietett.

P�r pillanatig m�g mindketten n�ztek ut�nuk, majd Yaro a l�ny fel� fordult �s a v�ll�ra tette a kez�t.

• Minden rendben? – Hiei csak fels�hajtott, majd b�lintott.

• Menj�nk.

Haru be�rve a Tao fi�t nem tudta mit is mondhatna, sz�m�ra kiss� ijeszt� volt a fi� el�bbi rideg mondata, ez�rt f�lve k�rdezett.

• Seg�thetek valamiben.

• Menj Yoh�khoz, �s mond meg nekik, hogy sz�ljanak Faustnak, k�sz�tse el� a k�dszereket �s a gy�gyszereit mire oda �r�nk. – hangja kifejez�stelen volt, arca f�radts�got �s kimer�lts�get t�kr�z�tt, homlok�n izzads�g cseppek gy�ngy�ztek �s olyan gyorsan ment, ahogy csak tudott.

Haru b�lintott.

• Sietek! – majd futva el�re rohant az Asakurah�z fel�.

Ren az ajt�f�lf�nak t�maszkodva �llt a nyitott pap�rajt� mellett. A szob�ban teljes s�t�ts�g volt, csak a m�g�le �rkez� folyos� f�nye volt az, ami adott n�mi vil�got neki, �s az ablakon besz�r�d� halv�ny hold f�nye. Elmerengve n�zte a tatamin fekv� �szaki fi�t, aki b�k�sen aludt a takar� melegs�ge alatt.

“Mi�rt tetted Tray? Az �letedbe ker�lhetett volna...” – szor�totta meg er�sebben az ajt� f�j�t.

- A fen�be, hogy lehett�l ilyen felel�tlen Tray? – suttogta bele az �jszakai csendbe. Keze megremeget a d�ht�l, ahogy a keretet szorongatta, majd egy m�ly leveg�t v�ve megnyugtatta mag�t �s egy hosszat s�hajtott. – Agg�dtam... – azt�n halkan beh�zta a f�ldszinti szoba ajtaj�t �s a h�z kij�rata fel� vette az ir�nyt.

A fi� fekete szemei felny�ltak �s a plafonra meredtek, tekintete a hold halv�ny f�ny�t t�kr�zve n�zett felfel�, majd halv�nyan elmosolyodott.

• Bocs, haver... – suttogta a szoba feketes�g�be, ami azonnal el is nyelte halk szavait.

A s�t�t lila haj� k�nai s�m�n fi� becsukta maga m�g�tt az Asakura h�z bej�rati ajtaj�t �s neki v�gott az �jszak�nak. Az este a szok�sosn�l is h�v�sebbnek �g�rkezett, az ifj� Tao m�r a lehelet�t is megtudta figyelni az �jjeli leveg�ben. Este nyolc is elm�lt mire Rennek siker�lt elindulnia haza fel�, kint pedig m�r s�t�t volt, minden f�nyt az utcai l�mp�k szolg�ltattak, a hold sem vil�g�tott �t a vastag es�felh�n, ami a v�ros fel� vonult.

Ez a nagy s�t�ts�g azonnal esz�be jutatta, hogy m�r el�g nagy k�s�ben van otthonr�l, pedig f�l9-re megbesz�l�st t�ztek ki nagyapj�val �s BaCetungal, ma is.

Ren �gy �rezte s�r� hetek v�rnak r�, �s biztos volt benne, hogy ez most lelkileg sokkal megterhel�bb lesz, mint amennyire most ereje van. Ink�bb Anna edz�seit v�lasztan�, vagy Youmei�t, minthogy a hivatalos �gyeket int�zz�k otthon.

Am�g gondolatai e k�r�l forogtak, egyre gyorsabban szedte a l�bait is, kez�t m�lyen kab�tja zseb�be s�llyesztette a hideg el�l �s kiss� �ssze is h�zta mag�t.

Ahogy a lak�sukhoz k�zeledett, egy igen rossz �rz�s ker�tette hatalm�ba, Bason hasonl� aggodalommal lebeget be a nagy �vegajt�n s�m�nja m�g�tt.

A park s�t�tj�ben t�bb �rny suhant �t a f�s�tott r�szb�l a j�tsz�t�r ir�ny�ba, ahol m�r nagyobb volt a t�r. Ekkor f�mek s�rl�d�sa �s �sszecsap�sa is megtoldotta a mozgalmas �rnyak tev�kenys�g�t. Egy-egy sz�foszl�ny is hallhat� volt pillanatok t�red�k r�sz�ig, �s n�gy ny�l is �ts�v�tett sorozatban a terepen eltal�lva ezek k�z�l t�bb �rny�kl�nyt, amik elomlottak az �j s�t�t�j�nek semmily�be.

• K�sz? – k�rdezte halkan zil�lva egy id�sebb fi� hangja.

• Azt hiszem... – sz�lt oda egy m�sik – Hiei...?J�l vagy?

• Igen. – egyenesedett ki a l�ny, majd v�gig h�zta kardja tokj�n, fegyver�nek ac�l �l�t, azt�n bele cs�sztatta, majd fiksz�lta a kardot, ami egy kattan�ssal jelezte, hogy rendesen a hely�re ker�lt.

Egy fiatal n� ugrott le az egyik f�r�l, olyan m�lt�s�g teljesen, mint egy szarvas �s olyan kecsesen mint egy �z, majd a t�rsai fel� vette az ir�nyt. V�ll�ra vette �j�t, m�sik oldalon pedig megigaz�totta a tegezt.

• V�gezt�nk, legk�zelebb ne h�zz�tok ennyire az id�t rendben? F�leg te ne Hiei, megint t�l lass� volt�l, pr�b�lj meg kett�n�l t�bbet elkapni, ha lehet mert ez m�r siralmas. – a fiatal l�ny �k�lbe szor�totta kezeit �s m�r �pp felesel�sre nyitotta volna a sz�j�t, mikor Yaro k�zbe sz�lt.

• H�, Hiei v�d�je �n vagyok, majd �n kioktatom ha valami nincsen rendben, ne sz�lj bele, Kisa, ok�? – n�zett sz�r�s tekintet�vel a n�re.

• Ha, hib�t v�t akkor az eg�sz csapat is vele veszhet. �pp ez�rt r�m is tartozik, nem akarok, miatta meghalni! – intett hanyagul a v�r�sesbarna haj� f�lv�rl�nyra.

• Ne veszekedjetek m�r. �r�ljetek, hogy nem t�rt�nt komolyabb baj �s senki nem s�r�lt meg k�zben. – majd kis sz�net ut�n r�k�rdezett a fej�ben motoszk�l� k�rd�sre - H�ny ilyen l�ny lehet m�g erre fel�? – n�zett k�rd�en a t�bbiekre Sasuke, majd kicsit megszor�totta k�t m�ter hossz� vas botj�t, ami azon nyomban �sszecsuk�dott egy nagyj�b�l t�z centis j�t�kszernek t�n� dologg�, majd inge al� ny�lva nadr�gj�nak �v�re csatolt kis tokba cs�sztatta azt.

• Ne tudom, ezek �rnyak, l�lekrabl�k... nem csatangolnak csak �gy. – n�zett maga el� elgondolkodva Yaro - Valami feladatuk volt, nem v�letlen�l k�sz�ltak erre. –v�laszolta, majd � is eltelte fegyvereit.

Ekkor felolt�dott felett�k a j�tsz�t�r l�mp�ja megvil�g�tva a ter�letet, f�nyess�ggel el�rasztva a park ezen szeglet�t. A n�gy szem�lyb�l �ll� kis csapat f�lk�rben �llt egym�ssal szembe fordulva, cs�nd telepedett a t�rsas�gra. A t�cs�kciripel�sek zaj�t az �ra h�sz �s egy �t�s�nek zaja t�rte meg jelezv�n, hogy m�r az este kilencedik �r�ja is elkezd�d�tt.

• Menj�nk haza... – jelentette be Yaro, majd v�laszt nem v�rva elindult.

Ren meg�llt emeleti lak�suk ajtaja el�tt, m�r a folyos�n is felt�n�en nagy csend �s s�t�ts�g fogadta egyetlen l�mpa sem �gett. Beletolta a kulcsot a z�rba, majd bel�pett a r�gt�n el� t�rul� nappaliba. A lak�sban teljes volt a s�t�ts�g, az utcai l�mp�k f�nye, mind�ssze a szemben l�v� hatalmas fal m�ret� ablakok keret�t engedte csak megvil�g�tani. Ren becsukta maga m�g�tt az ajt�t, ami hangosan nyikorogni kezdett, az egyetlen zajforr�st szolg�ltatva a szob�ban. Az ifj� Tao vez�r tov�bb �csorgott az ajt�ban. A szob�knak �lettel telinek kellet volna lennie, csal�dtagjaival a j�vend�beli�vel �s annak a rokonaival.

De a lak�s �res volt.

N�ma csend uralkodott a teremben, Ren hirtelen �gy �rezte mag�t, mint egy temet�ben, ahol m�g az �let halv�ny foszl�nyait �rz�kelni lehetett, mert csak nem r�g oltott�k ki �ket.

Ez a hangulat r�gi eml�keket id�zett a fi�ban, el�z��let�nek s�t�t eml�keit.

Ren f�lig lehajtotta a fej�t, arc�ra �rny�kot vetett leoml� frufruja �s magabiztos vigyorra h�zta a sz�j�t.

Ebben a pillanatban az eget bebor�t� s�t�t felh�k�penyek �ssze�tk�ztek, aminek hat�s�ra hatalmas vill�mok cik�ztak �t az �gen, megvil�g�tva az eg�sz lak�st.

A r�vid barna haj� fi� a jobb oldali fal mellett �llt nem messze Ren szob�j�nak ajtaj�t�l, balkez�ben kasz�j�t tartotta �s v�rakoz�n n�zett a fi�ra, �rzelemmentes arccal. Sz�rk�s szemei kifejez�stelen�l meredtek Renre �s a fi� elbizakodott mosoly�t k�mlelt�k.

• M�r v�rtalak. De nem hittem volna, hogy van k�ped ide j�nni... – emelte r� aranys�rga szemeit, amik, mint egy tigris zs�km�ny�t k�vetve d�ft�k �t a n�la �pp csak egy �vvel id�sebb fi�t.

• Kiv�telesen nem miattad j�ttem �s amint l�tod, �pp megzavart�l. – ekkor �jabb vill�m cik�zott v�gig az �gen, majd megpillantotta, az ablak el�tt hever� n�v�r�t, �s a t�loldali fal mellett �sszek�t�z�tt, remeg� menyasszony�t. Pai Longot pedig hi�ba kereste tekintet�vel nem volt a szob�ban. Ren szemei elkerekedtek.

• Jun! Chiung... Mi a fen�t akarsz t�l�k? – az el�bb v�gletekig nyugodt arc, most idegess� v�lt, szemei ugyan�gy �tsz�rt�k a fi�t, ahogy r�n�zett, de ez�ttal gyilkos tekintete d�ht�l tajt�kzott. – V�LASZOLJ! – f�rmedt r�.

• Nem tarozik r�d. – indult el a szoba k�zepe fel�, majd szemben meg�llt Rennel �s fenyeget�en megt�masztotta maga mellett fegyver�t – Az el�z� alkalmat elszalasztottam, hogy v�gezzek veled, �gy maradt m�g egy kis id�d. Ne sz�lj bele a munk�mba �s akkor most m�g nem esik b�nt�d�sod.

• Cccsz... Nem k�pzeled, hogy ez�ttal hagylak elmenek�lni, mint a legut�bb. – r�ntotta el� h�ta m�g�l a guan daot �s ugyan azzal a mozdulattal ki is nyitotta, majd azonnal a fi�ra szegezte a fegyvert.

• Nincs m�s v�laszt�sod. Ha csak nem k�v�nod a saj�t hal�lod. – hangja olyan higgadt volt, mint az arca, semmilyen �rzelmet nem t�kr�z�tt, ahogy eddig sem.

• F�l k�zzel is elb�nok veled. Legut�bb mind�ssze csak szerencs�d volt... ne rem�nykedj, hogy ez�ttal annyiban hagyom a dolgot. Most nincs, aki visszatartson. – vigyorodott el magabiztosan, szemeiben heves harcra �h�t� t�z lobogott.

A fi� �rt�ktelennek tartva a fenyeget�st h�tat ford�tott, majd a fiatal MangCe l�ny fel� indult, aki kifeh�redett szemekkel r�m�lten b�mult a fi�ra, eg�sz test�ben reszketett a f�lelemt�l, �s l�that�an m�r az �jul�s ker�lgette.

• Ne merj h�tat ford�tani! – ord�tott r� az ifj� Tao, majd fegyver�t k�t k�zre fogta �s egy pillanat alatt a t�rgyba k�ldte v�d�j�t, majd a fi� fel� futva r�rontott.

Amaz hirtelen fordult meg az utols� pillanatban, olyan gyorsan, ahogy embert Ren m�g nem l�tott mozogni, �s gyomr�ba v�gta fegyver�nek m�sik v�g�t. Az �t�s olyan hirtelen �rte, hogy ha kicsit is nagyobb lend�lettel termett volna ott, nemes egyszer�s�ggel sz�rta volna �t gyomorsz�j�t a fegyver lekerek�tett vas v�ge.

Ren a f�ldre v�g�dott �s azonnal gyomr�hoz kapott, majd �sszeg�mb�ly�d�tt. A f�jdalom olyan er�s volt, hogy homloka verejt�kezni kezdett, de menyasszony�nak halk vinnyog�s esz�be jutatta, hogy most erre nincs ideje. Erej�t �sszeszedve felt�rdelt �s er�sebben szor�totta meg a fegyver�t. L�tta, hogy Chiung sz�j�ba valami rongyot t�m�tt a sr�c, a l�ny ez�rt nem tudott teljes erej�vel ord�tani, Jun pedig m�g mindig a f�ld�n fek�dt mozdulatlanul, a fiatal Tao fej�ben v�szj�sl� gondolatok kezdtek kavarogni.

Ren ell�kte mag�t a f�ldt�l, �s a kasz�s fi� ut�n rohant, ez�ttal, miel�tt az megfordult volna, �tugrotta �t, �s egy pillanat m�lva m�r el�tte �llt guan daoj�nak �l�t a tork�nak szegezve.

• Meg�llj! – tekintete most m�r nyugodtabb volt, de gyilkos elsz�nts�ggal n�zett r� fel.

• Hm. – a fi� ugyan olyan �rdektelen hangon nyugt�zta, hogy Ren ez�ttal �gyesebb volt �s ez a nemt�r�d�mst�lus rettent�en ideges�tette a Tao vez�rt.

Er�sebben megragadta �si k�nai fegyver�t, majd el�r�bb tolta f�l m�terrel, hogy �td�fje vele a fi�t. Ren egy pillanatig csak dermedten �llt, minden erej�t �sszeszedve d�fte �t a leveg�t.

“Elt�nt!” – n�zett elkerekedett aranyszemeivel a halv�ny s�t�t dereng�sre, ami teljesen leveg�v� v�lt. A k�vetkez� m�sodpercben �rezte, hogy a fi� pontosan m�g�tte van, valahol a f�ld�n guggol, j�vend�belije hangosan felvis�tott, Ren pedig azonnal cselekedett.

Felugrott a leveg�be �s egy sz�znyolcvan fokos mozdulat k�zben behat�rolta ellenfel�t �s fejbe r�gta. A fi�nak a falhoz kellet volna v�g�dnia, de az olyan gyorsan mozgott, hogy a falat m�r a talpa �rte �s r�gt�n el is rugaszkodott onnan, �gy hirtelen megint egy ugr�ssal elt�nt Ren m�g�tt, aki azonnal megfordult, de a kasz�s harcos megint sehol sem volt.

“Francba!” – a fiatal Tao harcos minden �rz�kszerv�t ki�les�tve kereste a fi�t, tekintete t�bbsz�r k�rbe p�szt�zta a szob�t, de semmi.

• �gy csin�lsz, mint valami gy�va f�reg. Ha olyan nagyra vagy az er�ddel m�rt nem mersz szemt�l szemben megk�zdeni?!

• Mert akkor nem is gy�zhetn�l. – a hang k�zvetlen�l a h�ta m�g�l j�tt, Ren gondolkod�s n�lk�l megford�tott a guan daot minden gyorsas�g�t �s erej�t belevetve, a h�ta m�g� sz�rt pontosan bem�rve a c�lpontot �s a k�vetkez� pillanatban �rezte, ahogy fegyver�nek �le a h�sba hatol �s az ac�l �gy hatolt �t a testen mintha csak vajba m�rtotta volna.

A leveg� is megdermedt Ren megakadt a mozdulatban, halotta, ahogy Chiung l�legzete elakad, a fi� tov�bbra is mozdulatlanul �llt m�g�tte, mint egy b�bu.

Ren lassan f�loldalasan fordult szembe a fi�val, majd feln�zett a n�la egy fejjel magasabb sr�cra. A fi� szemei �lettelen�l ridegen n�ztek az �v�ibe, ahogyan eddig is. A fiatal Tao vez�r tekintete lassan saj�t fegyver�re v�ndorolt, aminek v�ge elt�nt a fi� gyomr�ban. A l�tv�ny dermeszt� volt, l�tta az �tszakadt fekete inget a fi�n, �s a sebet, ahol a guan dao mindk�t hegyes �le behatol a testbe, de egy csepp v�r sem t�rt felsz�nre a m�ly hasad�sb�l.

• K�ptelens�g... – n�zett elmerengve �s szemei m�g jobban kit�gultak - “Nem lehet...nem lehet, hogy ap�m �jabb fegyvere legyen... felhagyott az e fajta t�szta agy� zombik gy�rt�s�val, m�r nincsenek arcn�lk�liek... nincsen r�juk sz�ks�ge. Most m�r �n vagyok a vez�r!” – idegesen h�tr�lt egy f�l l�p�st majd kir�ntotta a fi�b�l a fegyvert – Mi vagy te?! – felh�borodva szegezte neki a k�rd�st a fi�nak, mintha �pp egy �sszeesk�v�s keresett volna, ami elrejt�zve h�z�dott meg a h�tt�rben �s ezt akarn� most leleplezni.

• �n egy shinigami vagyok, a nevem Subaru. – nyugodt egyben monoton hangja, k�ts�ges� tette emberi mi volt�t, amit �ppen most tagadott le.

• Shinigami....? Az meg...

• Nem csevegni j�ttem a dolgomat v�gzem �s nem tetszik, hogy bele avatkozol. – jobb kez�vel megforgatta a kasz�t �s egyenesen Renre szegezte. – Most pedig jobban teszed, ha veszteg maradsz �s nem zargatsz t�bbet k�l�nleges kiv�lts�god, hogy �letben maradt�l nem jogos�t fel r�, hogy feltart�ztassa a munk�mban.

• M�r pedig te itt most senkit nem fogsz meg�lni, mert lehet�s�ged sem lesz r�. – fogta �jra � is k�t k�zre a guan daot, b�r fogalma sem volt r�la, hogyan lehet elpuszt�tani ezt a fi�t, ha m�r az ac�l sem haszn�l.

• Nagy szavak ezek egy ilyen fiatal harcost�l...

A k�vetkez� pillanatban a hatalmas l�ndzsa hossz�s�g� k�nai fegyver �jra �ts�v�tett a leveg�n, ahol az el�bb a fi� �llt.

“M�r megint!!!”

Ren �pp csak egy l�p�st tett el�re, ha kicsivel k�zelebb l�p m�r a f�ld�n kuporg� �sszek�t�z�tt Chiungot tal�lta volna el. Amaz s�padt arccal meredt fel r�, �s csak �gy sug�rzott bel�le a retteg�s. Ren azonnal megfordult �s ez�ttal m�r nem t�vedett. Subaru nem sokkal a csukott bej�rati ajt� el�tt �llt, Ren pedig �jra t�mad�sra k�szen helyezkedett.

• Takarodj a h�zamb�l! – ord�tott r� a fiatal Tao.

• �gy �rzem szeretn�d, ha a l�ny el�tt t�ged �ln�lek meg. Igaz�n h�sies, de cseppet sem hat meg. – vonta meg v�ll�t.

• Ilyesmir�l sz� nincs, egyszer�en csak abnorm�lis dolog, hogy idegen emberek h�z�ba t�rsz be �s meg �l�d �ket, mindenf�le ok vagy egy�b ind�tat�s n�lk�l. �s mivel most az �n h�zamban vagy, logikus, hogy ezt nem fogom hagyni, nem de? Sz�val ki k�ld�tt ide...? – Rent kezdte ideges�teni, hogy semmit sem tud az ellenfel�r�l �s annak val�di megb�z�s�r�l.

• T�nj az �tb�l... mert most meg�l�m a l�nyt. – kicsit lejjebb eresztette a fegyver�t �s eltartotta mag�t�l, hogy gondtalanul t�mad�sba lend�lhessen.

Chiung halk vinnyog� hangot hallatott �jra, de ez�ttal eg�szen m�shogy hatott. A Tao fi� h�ta m�g� pillantott, hogy l�ssa a l�ny arc�t. Amaz f�loldalasan �lt remeg� l�bain, arca retteg�s�t t�kr�zte, s annak k�rvonalain patakokban folyt v�gig a k�nny. Ez Rent meglepte egy poillanatra, de azt�n csak idegesebb lett, de pr�b�lta vissza fogni nyugtalans�g�t.

- Hagyd m�r abba! – f�rmedt r� hirtelen a MangCe l�nyra, azt�n �jra el�re fordult. Subaru egy darabig m�g mozdulatlanul �llt vele szemben, azt�n �jra elt�nt.

Ren balra l�pett a k�vetkez� pillanatban Subaru kasza form�j� fegyvere pedig m�r guan daoj�nak �lei k�z� has�tott. A Tao fi� felfogta a t�mad�st �s minden erej�t bevetve a shinigami fegyver�nek has�t�s�t h�r�totta, azonban ellenfele k�l�n�sebb er�fesz�t�s n�lk�l tartotta helyzet�t. Ren aranys�rga szemei magabiztosan s m�lyen f�r�dtak a m�sik�ba, majd �ntelt vigyorra h�zta a sz�j�t, karja remegve tartotta fegyver�t �s lassan megfesz�tett izmaival siker�lt feljebb tolnia a kaszaszer� fegyver �l�t.

A k�t ac�l penge egym�st s�rolta �s olyan �lesen has�tottak a fiatal k�nai l�ny elm�j�be, hogy kezeivel f�leihez kapott volna, ha azok nincsenek lek�t�zve, �gy csak szemeit szor�totta �ssze �s hangosan felzokogott, azonban ez sem tudta elnyomni a csendet megszak�t� fegyverek harc�t.

Subaru elr�ntotta kasz�j�nak �l�t, �gy Ren kihaszn�lva helyzet�t azonnal t�mad�sba lend�lt, azonban fegyvere �jra csak a leveg�t szelte kett�, majd egy hat�rozott k�r mozdulattal h�ta m�g� csapott. M�g l�tta az elsuhan� �rnyat, majd fegyver�nek �le belev�jta mag�t a szekr�nybe �s kett�szelte azt. Ekkor egy �rny�kot pillantott meg a l�ba mellet, amit az ablakon besug�rz� hold f�nye vetett a f�ldre. Ren az ablak ir�ny�ba n�zett, a r�vid barna haj� shinigami fi� jobbkarj�t szorongatta balkez�vel, majd vetett m�g egy pillant�st Chiungra, azt�n megsz�lalt egy hatalmas templom �ra a k�zelben.

Subaru sarkon fordult, majd kivetette mag�t az ablakon. A hatalmas �vegeket tart� keret kett�t�rt �s az ablak teljes eg�sz�vel kirobbant a hely�r�l.

- �LLJ! – ord�tott ut�na Ren, majd az ablakhoz rohant. Kihajolt a kit�rt ablakkeretek k�z�tt, �s a m�lybe b�mult, de m�r csak a betonba csap�d� �veglapokat l�tta �s az �ra el�t�tte az utols� huszonegyedik(21) kondul�st is.

Ren leeresztette fegyver�t �s bal kez�vel az egyik keretbe kapaszkodott. Libab�r�s lett, ahogy a kinti hideg v�gig futott leizzadt b�r�n �s egy r�vid pillanatra eg�sz test�ben megremegett. Ekkor er�sebben megszor�totta a l�ndzsa m�ret� fegyver�t.

• Ren... – Jun halk megsz�l�t�sa azonnal kiz�kkentette a fiatal Taot gondolataib�l, majd visszafordulva �ppen fel�l� n�v�r�re n�zett, azt�n halv�nyan f�jdalmas mosolyt h�zott arc�ra.

Hiei v�r�sesbarna hull�mos hajtincsei el�re omlottak, ahogy a f�lv�r l�ny kardj�val �jra a leveg�t szelte �t. Homlok�r�l gy�ngy�z�tt a verejt�k �s l�ba is megremegett, ahogy a vastag matracon kit�masztotta mag�t. Kish�j�n elcs�szott, akkora h�vvel fordult meg t�mad�s k�zben, majd megforgatta a kardot �s �l�vel befel� suhintott egy �jabbat a leveg�be, ez�ttal egy sz�znyolcvan fokos(180�) fordulat k�zben le is t�rdelt f�lig, bal kez�vel pedig a f�ldre t�maszkodott, �s mozdulatlann� dermedve zih�lni kezdett.

• Hiei... – Yaro hangja kiss� sr�hen a l�ny baloldalr�l �s h�tulr�l �rkezett a tol�ajt� ir�ny�b�l. Amaz m�g p�r pillanatig zil�lva b�multa a f�ldre ter�tett feh�r matracot, majd lassan felegyenesedett �s visszaford�totta a kardot az eredetileg haszn�lt tart�sba.

• Mondd... – m�g mindig zil�lva b�mult lefel� h�ttal �llt a fi�nak �s kiss� lehajtotta fej�t, haja kibontva kiss� k�cosan hullott al�.

• Azt hiszem kiss� t�l komolyan veted Kisa megjegyz�s�t. Hajnali h�rom �ra van... ma...

• Tudom suli lesz... Nem vettem magamra, de abban igaza van, hogy az ut�bbi id�ben t�nyleg elhanyagoltam az edz�seket. – majd lassan megemelve szamur�j kardj�t becs�sztatta tokj�ba �s elkezdte r�k�t�zni a r�gz�t�t.

• Ne akard egyetlen alkalommal bep�tolni �ket. – a l�ny v�d�je az ajt�f�lf�nak t�maszkodott �s kez�ben egy b�greforr� te�t szorongatott.

• Csak szeretem volna kicsit... �tgondolni a dolgokat, �rted? J�l vagyok, ne agg�dj! – fordult a fi� fel� �s halv�nyan r�mosolyogott.

• Na akkor l�ssuk – a hossz� s�t�tk�k haj� fi� elindult v�dence fel�, majd k�zvetlen�l szemben meg�llt vele �s lila szemeit a l�ny m�ly z�ld tekintet�be m�lyesztette - egy: nem szeretem, ha �gy csin�lsz, mintha minden rendben lenne, mikor nincs �gy, mert l�tom �s att�l m�g, hogy �lek h�lye �s vak sem vagyok. Sz�val ne kezelj �gy. Igaz�n tudhatn�d, hogy enn�l sokkalta jobban ismerlek, mert a v�d�d vagyok. Kett�: szeretn�m, ha t�nyleg �tgondoln�d a dolgaidat, mert ez �gy nagyon nem lesz rendben. Most viszont �r�ln�k, ha elmondan�d mi volt Haoval d�lut�n az a “kis” incidens. Sz�val...? – Yaro hangja hat�rozott �s �szinte volt, � mindig is az egyenes besz�d �s az �szintes�g h�ve volt, ezt pedig Hiei is tudta. R�ad�sul az kifejezetten s�rtette, ha a l�ny eltitkolta el�le egy probl�m�j�t, mert erre m�g nem-igen volt p�lda.

• �n csak... Hao ott volt �s te pedig sehol sem volt�l, Tray �s Ren pedig m�g csak nem is harcoltak vele. Ott volt a lehet�s�g nem akartam elszalasztani...

• N�zd, azt hiszem ez az �n hib�m, de vannak dolgok, amiket elfelejtettem megeml�teni neked Haoval kapcsolatban. �s az els�k k�z�tt szerepel a list�n, hogy m�g soha-senki nem tudta meg�lni. – nyomat�kos�tva er�sebben megnyomta a “soha-senki” szavakat - K�l�nben m�r r�g nem lenne k�zt�nk. Hidd el, egy egyszer� kard nem fog vele v�gezni � is s�m�n, ahogy te vagy �n �s r�ad�sul olyan k�pess�gei is vannak, amikr�l a legt�bben m�g nem is �lmodtak soha. Sz�val soha t�bb� ne tegy�l ilyet... – Hiei k�zbev�gott.

• Tudom, hogy felel�tlen d�nt�s volt �s m�r nem vagyok gyerek nem k�vetem el k�tszer ugyan azt a ball�p�st! – hangja �s szemei l�ngoltak a d�ht�l a kezeit �sszeszor�totta m�g a kard is megemelkedett, olyan er�sen markolta meg a tokot. V�d�je l�tta, hogy Hieit ezzel most igen csak felideges�tette, de hangj�ban f�jdalmat is felfedezni v�lt, nem is t�vedett.

Hiei z�ld szemeiben halv�nyan k�nnyek sz�ktek, alig l�that�an, �s eg�sz test�ben remegett. Yaro m�g p�r pillanatig, komor tekintettel n�zett le r�, de azt�n felengedett �s egy halv�ny mosolyt is eresztett a l�nyra.

• Nem a te hib�d volt. – Hiei egy pillanatra meglep�d�tt a fi� v�lasz�n �s nem is tudta mit v�laszolhatna erre, �gy r�vid ideig csend telepedett r�juk, amit �jra Yaro t�rt meg sz�les vigyor k�zepette - Aludd ki magad, ha felkelt�nk ma te k�sz�ted a reggelit. – mutat� �j�val megb�kte a l�ny homlok�t, azt�n sarkon fordult �s elindult kifel�.

• H�t, hogyne, akkor holnap is szenes pirit�st esztek, olajos szalonn�val! – nevetett fel a l�ny, de az�rt fenyeget�n v�laszolt a fi� �tlet�re.

• Remek! M�r alig v�rom, lesz mi�rt felkelni! – heccelte Yaro, vigyorogva fordult vissza egy pillanatra, majd r�gt�n el is t�nt az ajt� m�g�tt miel�tt m�g a s�m�n l�ny b�rmit reag�lhatott volna.

• YARO! – a l�ny ut�na ord�tott, de mind hi�ba a fi� elt�nt, azt�n hirtelen esz�be jutott az el�bbi besz�lget�s�k �s arca szomork�sra v�ltozott �s m�lyen a gondolataiba m�lyedt. Tekintet�b�l f�jdalom t�kr�z�d�tt. ”Tray, rem�lem j�l vagy...!”

Ren az �gy�n �lt a szob�ban s�t�t volt mind�ssze a nappalib�l �ramlott be a f�ny, m�shol nem oltott�k fel a villanyokat. Miut�n tiltakoz�sa ellen�re egy szolg�l�l�ny ell�tta sebeit vastag k�t�sekkel, pr�b�lt mag�ra er�ltetni egy f�ls�t, ami a s�r� k�t�st�l el�g neh�zkesen f�rt r�.

• Hihetetlen...hogy lehet �gy k�t�zni? – fogai k�z�tt sziszegte morogva, ez volt az els� megnyilv�nul�s, amit az incidens ut�n tett.

Nem sokkal azut�n, hogy Jun �sszeszedte mag�t, Pai Long is el�ker�lt �s, aki m�g egy darabig csak k�b�n b�mult maga el� - Azt mondta, megbabon�zt�k - meg�rkezett nagyapja BaCeTungal. � bevitte az �jult Chiungot a szob�j�ba, aki a t�rt�ntek ut�n vesztette eszm�let�t, majd � is f�lre vonult �s bek�t�zt�k a sebeit.

M�lyet s�hajtott miut�n az utols� csatot is �sszeh�zta fels�j�n, majd elindult megkeresni Junt. A t�rgyal� teremb�l sz�r�d�tt ki m�r csak f�ny a nappali kiv�tel�vel. Az ajt�r�snyire nyitva maradt, �gy tiszt�n halhat�k voltak n�v�re szavai.

• Nem tudom, nem kezdtem el vele t�rsalogni. - Jun kiss� s�rtett hangon besz�lt, Ren a mozg�sb�l �gy l�tta, hogy n�v�re karbafonta kezeit.

• BaCe nem �gy �rtette l�nyom. – mentegette a f�rfit nagyapjuk, majd a f�rfihoz fordult. – Azt hiszem mindannyian kimer�lt�nk...

• Azt akarom, hogy tudj�k meg kit�madott a h�gomra. – mordult fel a f�rfi m�ly er�teljes hangj�n.

• Ezt a fi�t l�ttam m�r kor�bban is. Akkor Ren �lt�re t�rt, de fogalmam sincs, hogy mit akarhat. – majd felt�rdelt az asztaln�l �s �nt�tt mag�nak m�g egy adag te�t.

• Mond csak ezt eddig m�rt nem jelentetted otthon? Sz�lnod kellet volna, ha csal�dunk egyetlen f�rfi �r�k�se vesz�lyben van tudnunk kell r�la! – h�borodott fel kiss� nagyapjuk, de Jun a szav�ba v�gott mi el�tt folytathatta volna.

• Tudod nagyapa rengeteg dolgom volt... – k�zben r� sand�tott a t�le balra �l� f�rfira, majd belekortyolt te�j�ba.

Ekkor Ren elh�zta a szobaajt�kat �s bel�pett a terembe hirtelen, mindk�t f�rfi megdermedt, egyed�l Jun nem volt meglepve a fi� l�tt�n, hirtelen nagyapja is elmosolyodott biztat�an.

• Jobban vagy? – kezeit �sszekulcsolva tartotta arca el�tt �s a kis asztalra k�ny�k�lt.

• �n mondtam Junnak, hogy err�l m�g ne sz�ljon nektek nagyapa. – jelentette ki hat�rozottan, k�zben az asztalhoz s�t�lt. Majd mikor l�tta, hogy nagyapja �jara k�rd�sre nyitja a sz�j�t r�v�gta. – Persze. Semmi bajom.

BC l�that�an elmosolyodott egy pillanatra, majd magabiztosan �s komoly tekintettel fordult Renhez.

• H�l�s vagyok, hogy megmentetted a h�gom �let�t. Most m�r teljesen biztos vagyok benne, hogy te vagy a Tao csal�d sz�m�ra a legmegfelel�bb vezet� �s a h�gom sz�m�ra a legmegfelel�bb f�rj. – a f�rfi szem�ben �szinte tisztelet t�kr�z�d�tt, ahogy Ren tudta BaCetung nem s�m�n a Tao fi� sz�m�ra viszont a szellemek �s a harc n�lk�li �let ismeretlen volt.

• Semmis�g. – v�laszolta �s az utols� mondatot mintha, el is engedte volna a f�le mellet, esze �g�ban sem volt megk�sz�nni, ami�rt nagyapja kiss� megrov�n n�zett r�, de tekintete nem volt hat�ssal a fi�ra. – Megyek lepihenek, holnap kor�n kell kelnem.

• J� �jszak�t Ren. – mosolygott r� kedvesen Jun, Pai Long pedig azonnal f�lre �llt az ajt� mell�l. Ren �pp alig �szre vehet�en n�v�r�re mosolygott halv�nyan, majd biccentett egyet nagyapja �s a MangCe vez�r fel� �s kil�pet a teremb�l.

A fiatal Tao vez�r �pp �gy h�zta vissza az ajt�t, ahogy el�z�leg l�tta r�snyire nyitva hagyta, hogy leveg� �ramoljon az egy�bk�nt teljesen z�rt szob�ba, amiben m�r t�m�ny f�st�l� illat terjenget. Tov�bb indult h�l�szob�ja fel�, majd elhaladt az egyik �res �tj�r� terem mellet �s meg�llt egy pillanatra.

V�gig n�zett a kis folyos�n, majd a v�g�n l�v� csukott ajt�ra n�zett �s megv�ltoztatva eredeti terv�t a szoba fel� vette az �tj�t. Az ajt�hoz �rve r�snyire kinyitotta, majd megbizonyosodott r�la, hogy senki sincs bent.

• Mester... – suttogta Bason, de a fi� r� sz�lt, hogy most maradjon veszteg. Azt�n amilyen halkan csak tudott beosont a szob�ba.

J�vend�beli menyasszonya fek�dt az �gyon, m� mindig eszm�letlen�l. Egy vizes rongy volt a homlok�ra t�ve �s nyakig betakarva, mindez val�sz�n�leg az egyik szolg�l�l�nynak volt k�sz�nhet�, aki ell�tta a l�nyt. Ren meg�ll a tatami v�g�ben �s elmerengve n�zte a l�nyt.

Chiung hossz� fekete haja most kibontva omlott a paplanra frufruja �ssze-vissza �llt kiss� k�cosan, ahogy a rongy a homlok�n fek�dt. A l�ny, amennyire megfigyelte nem volt magasabb n�la, most kimer�lten fek�st az �gyon �s halkan szuszogott. �gy sokkal emberibbnek festett mint, �ltal�ban. Mindig felt�zi a haj�t �s egyfolyt�ban k�nyszeresen les�ti a szem�t az arc�n pedig soha semmi nem l�that� a m�ly al�zaton k�v�l. A Tao fi� t�nyleg �lvezte amikor tisztelt�k �s pr�b�lta meg�rizni a becs�let�t, ezt t�bbsz�r is hangoztatta bar�tainak, amikor veszeked�s kezd�d�tt “Ez a h�nyuszi a becs�letembe g�zolt!!!”. T�ny, hogy bar�tai m�r kezdt�k elfogadni a st�lus�t �s tal�n m�g az elv�r�sait is, de a l�ny folytonos al�zkod�sa m�r irrit�lta m�g �t is. Lehet nem kellet volna r� sz�lnia, ugyan is K�n�ban t�ny, hogy a n�knek ez a dolgok. Az urukat szolg�lni �s soha nem ellenszeg�lni neki. “De az�rt ez m�r t�lz�s...”.

• Milyen b�k�s... – suttogta Bason �s halv�ny mosoly jelent meg az arc�n.

Ren komoly tekintettel n�zett a l�nyra, aranyszemeivel f�rk�szve �t.

“F�l �v... ha a torna nem kezd�dik el megint f�l �v m�lva haza kell menn�nk. �s akkor v�ge, remek. Most, hogy ap�m uralm�nak v�ge egy �jabb k�teless�gnek kell megfelelnem, mind�ssze egy �v volt az eg�sz... – azt�n hirtelen g�nyos vigyorra h�zta sz�j�t. – de ha az ember egy dinaszti�nak a vez�re nem is v�rhat t�bbet az �lett�l, nem de?...

• Menj�nk Bason. – s�gta szellem�nek, majd visszaindult. Csendben beh�zta maga m�g�tt az ajt�t �s visszaindult a folyos�n.

• Mester... valami b�nt t�ged... k�rlek oszd meg velem v�lladra nehezed� terheket.

• Ma j�l harcolt�l Bason. Lehets�ges, hogy szintet fejl�dt�l...? – sand�tott v�d�j�re. Bason teljesen elpirult a dics�rett�l, Ren ritk�n ismerte el k�pess�git, �s az ilyen esetek mindig nagyon zavarba hozt�k.

Ren komolyan gondolta, amit mondott, de els�dleges c�l az volt, hogy t�m�t v�ltson enn�l jobban el se terelhette volna szelleme figyelm�t.

• Lehets�ges Mester. A balesete �ta... valami megv�ltozott bennem.

• Tal�n, ami a korh�zban t�rt... – ebben a pillanatban megakadt a mondat�ban, n�v�re, nagyapja �s a MangCe vez�r m�g mindig besz�lgettek.

• Mi t�rt�nt Me...? – de ekkor gyorsan Basont is leintette �s meg�llt nem messze az ajt�t�l.

• Felesleges az aggodalma BC. – Chang pr�b�lta megnyugtatni a f�rfit, de amaz nem t�g�tott.

• K�tlem. A legjobb lesz, ha nem halogatjuk tov�bb a dolgot. – er�sk�d�tt tov�bb.

• Ezt az�rt Rennel is megkellene besz�ln�nk MangCe �r... – Jun pr�b�lt tiltakozni, de l�that�an kev�s sikerrel.

• Term�szetesen. De ez m�r legkev�sb� az � d�nt�se. Az elhat�roz�s Chang� �s az eny�m. Szeretn�m, ha az esk�v�t k�t h�t m�lva lenne. – jelentette ki hat�rozottan a f�rfi.

• Az j�val a tervezetn�l el�tt van. – Jun hangj�n hallatszott felh�borod�sa, ami�rt � is egy rosszall� tekintete kapott nagyapj�t�l. Rennel ellent�tben � nem mert ellenszeg�lni a csal�d leg�regebb f�rfi tagj�val. – Eln�z�st...

• Megl�tjuk BC... Megl�tjuk. Egyenl�re ut�na j�rok ennek a rejt�lyes t�mad�nak, de nem hiszem, hogy b�rmi akad�lya lenne az �nnep el�rehozatal�nak. – k�zben lassan felkeltek az asztalok mell�l.

• Rendben. – egyezett bele a f�rfi. – Azt hiszem mi is nyugov�ra t�r�nk. – Chang belegyez�en biccentett. – J� �jszak�t Jun. – b�lintott a l�ny fel�, ahogyan nagyapja is.

• Kellemes est�t. – mosolygott r�juk a z�ld haj� doshi l�ny, tal�n csak Pai Long vette �szre mennyire er�ltetett volt a dolog a l�ny r�sz�r�l. Miut�n mind k�t f�rfi t�vozott egy m�sik ajt�n �t, Jun k�vette a nem sokkal kor�bban t�voz� Rent a szob�b�l. Mikor kil�pet a s�t�t hirtelen has�tott a szem�be, el�sz�r semmit sem l�tott a m�g�le �rkez� f�ny �radatt�l, majd teljesen beh�zta az ajt�kat.

• Ut�lom, ha a h�tam m�g�tt tervezgettek. – Jun egy pillanatra megriadt Ren rideg sz�r�s hangj�nak hallat�n. Nem sz�m�tott r�, hogy a fi� m�g mindig ott van.

• Azt hittem m�r alszol. – fordult fel� Jun, hangja bocs�natk�r� volt. Ren a fal mellet �llt, kezeit karba fonta �s egyik l�b�t behajl�tva felh�zta �s a falnak t�masztotta, tekintet�vel a f�ldet f�rk�szte.

• Holnap reggel vagy d�lut�n �gy is megeml�tik, majd. – v�laszolt kiss� komolyan. Ren idegesen ell�kte mag�t a falt�l �s aranyszemit n�v�r�j�nek z�ldj�be f�rta.

• H�t persze, csak �ppens�ggel semmi belesz�l�som a dologba! – kezeit �k�lbe szorultak, Jun egy pillanatra megillet�d�tt, de azt�n halv�nyan elmosolyodott �s �ccs�hez l�pett.

• Tudom, hogy t�l hirtelen j�tt ez a dolog �s m�g nem vagy k�szen r� teljesen...

• M�g csak tizenhatot sem t�lt�ttem be!!! – h�borgott Ren. Jun a mutat� �j�t ajk�hoz emelte �s elcsit�totta.

- Cssss... M�g fel�bresztesz valakit. M�r majdnem mindenki lepihent. – majd kicsit lejjebb hajolt, �s �ccse v�ll�ra tette kez�t - Figyelj r�m Ren. Holnap mikor besz�lsz nagyap��kkal nyerj id�t. - l�tva a fi� �rtetlen arc�t elkezdte megmagyar�zni a dolgot - Nyerj id�t t�ll�k, valahogy magyar�zd meg nekik hogy a k�t h�t az kev�s, m�g id� kell.

- Mit akarsz tenni? - n�zett fel r� gyanakv�an a fi�, k�zben tengerk�k szemein kereszt�l n�v�re gondolatait f�rk�szte.

- Csak b�zd r�m! -  mosolyodott el. - Ren... �n nem akartam, hogy ez most k�vetkezzen be. Nagyap��k szerintem ezt m�r nagyon r�gen eltervezt�k... ezek a birdolami visz�lyok viszont remek alkalom, hogy megs�rgess�k a sz�vets�get...

- Remek. A sz�vets�ggel semmi bajom. De k�zben belem�sznak a mag�n �letembe is. - l�pett h�rt�bb, ekkor m�r kellemetlenek �rezte Jun k�zels�g�t.

- A Taok vez�re vagy Ren. Most m�r...

- Tudom. T�ma lez�rva. - azt�n sarkon fordult �s an�lk�l hogy n�v�r�re n�zett volna, elindult a szob�ja fel�.

- Ren...! - sz�lt ut�nna, amaz meg sem �llt csak az ajt�ban fordult vissza f�loldalasan.

- K�sz�n�m Jun. - n�zett fel szeme sark�b�l a l�nyra, azt�n �jra szembe fordult az ajt�val. - J� �jt. - majd becsuk�dott a majd k�tm�teres t�lgyfa ajt�.