11. Fejezet

Ren s�t�t szob�j�nak francia �gy nagys�g� fekv�hely�n aludt. Lak�suk a panelh�z sokadik emelet�n volt, �s ezen az est�n kifejezetten cs�ndesnek bizonyult a v�ros is. N�mi f�ny sz�r�d�tt be a hatalmas nyitott ablakon, ami az utc�ra n�zett, de a kinti zajb�l szinte semmi se volt hallhat�. Az ifj� Tao jobb oldal�n fek�dt, kezeit maga el�tt nyugtatva kiss� lel�gtak az �gyr�l, a takar� �s a p�rna is gy�r�tt volt, ahogyan a leped� is, amin fek�dt, p�l�j�t teljesen �tizzadta, �s csak ny�sz�rg�tt. Azt�n a k�vetkez� pillanatban remeg�s futott rajta v�gig, hirtelen hanyatt fordult �s bal kez�t lev�gta maga mell�. Kiter�lt az �gyo.. Zil�l�sa nem enyh�lt arc�nak �v�n izzads�g csordult le, minden izma megfesz�lt, majd k�nnyek gy�ltek a szem�be a f�jdalomt�l, amit �lm�ba �rzett. A fi� tov�bb ny�sz�rg�tt, majd l�b�t is alr�b h�zta, aminek hat�s�ra a f�lre zuhant a v�konytakar�.

Felriadt.

Ahogy fel�bredt azonnal fel�lt az �gyon �s elkerekedett szemekkel n�zett a szemben l�v� csukott k�t ajt�s bej�ratra. M�g zil�lt p�r percig, mire siker�lt felfognia.

“Csak egy �lom... csak egy �lom volt...”

N�zett maga el�, majd megl�tta a csatateret az �gy�n, az �sszegy�rt �gynem�t �s �rezte, hogy rettent�en f�zik. Sz�rke p�l�j�n l�v� izzads�g folt eg�sz a has�ig le�rt �s h�tul a derek�ig. Cs�p�g�tt r�la a v�z �s m�g k�nnyezett is. Alkarj�val azonnal let�r�lte a szem�ben megjelen� s�s nedvess�get, majd kif�jt egy m�ly leveg�t.

• Csak �lmodtam... – zil�lta, majd tekintet�t az ablakra ford�totta. �gy �rezte a hidegnek azoka a nyitott ablak, �gy az �gysz�l�re cs�szott, majd felkelt �s csak ekkor �rezte igaz�n, hogy mindene sajog. Egy pillanatra visszahuppant az �gyra, hogy pihenjen picit.

“Ezt nem �rtem. Mindenem f�j, mintha nem is �lom lett volna...”

Azt�n �sszeszedve mag�t felkelt az �gyr�l, kiny�jt�ztatta izmait, megropogtatta n�h�ny csontj�t, �s mindez most igen j�l esett neki.

Elindult az ablak fel�, talpa �rezte a m�rv�ny padl� ridegs�g�t, �s �rdekes kiss� cuppog�s hangot adott l�pteinek. Miel�tt becsukta volna az ablakot kin�zett az utc�ra l�tta az elsuhan� kocsikat, n�ha egy-egy kamiont is vagy limuzin szer�s�get, Toyota motorokat �s egy n�h�ny j�r�kel�t is. A v�lla f�l�tt maga m�g� pillantva n�zte az �r�t, ami hajnali h�rmat �rt a pirosan vil�g�t� kijelz�re. Ekkora megint meg remegett egy kisebb szell�t�l, �gy nem v�rt tov�bb �s bez�rta az ablakot, majd Bason kezdte keresni �rezte, hogy a szellem a h�zban van, de nem igaz�n �rtette m�rt k�sz�l el ilyen k�s�n. Mostan�ban igen furcs�n viselkedett, sokszor hagyta mag�ra csak �gy, f�leg �jszak�nk�nt. Elhat�rozta, ha vissza j�n k�rd�re vonja v�d�j�t, azt�n siet�sen vissza indult az �gy�hoz, k�zben levette mag�r�l a vizes p�l�t, �s a sz�kre dobta, majd vissza m�szott az �gyra t�r�k�l�sbe �s helyezkedett.

Egy darabig m�g �gy �lt elgondolkodva az �lmon, am�g eml�kezett r�, b�r az is megfordul a fej�ben, hogy ak�r l�tom�s is lehetett, azt�n r�sz�nta mag�t, hogy rendet rakjon fekv� hely�n �s visszab�jjon a v�kony takar� al�, amit nem ter�tett teljesen mag�ra, mivel most m�r melege volt, nem telt bele sok id� �s �jra elszund�tott.

Reggel nem az �ra s�pol�s�ra �bredt, hanem egy hangos nevet�sre, ami az �tkez�b�l j�tt. Fogalma sem volt mennyi nap telt el a k�rh�zban t�lt�tt m�t�t �s f�l �jszaka �ta. Amikor azt a furcsa kasz�s fi�t �s azt a s�m�nt l�tt�k. Mindkett� elment, de a s�rk�nyos fi� el�rulta a nev�t, Ren egy pillanatra elgondolkodott...

“Yaro Hiroyuki...”

Nem volt ismer�s a n�v, �s m�g soha nem tal�lkozott ezzel a sr�ccal, m�g a s�m�n bajnoks�gon sem, m�g is valahogy ismer�snek hatott. Mikor az a fi� is angolosan t�vozott �k is lel�ptek a helysz�nr�l, nem akart�k meg v�rni a rend�rs�get, f�leg nem akartak magyar�zkodnia t�rt�ntekr�l. Azt�n hazaj�ttek mind h�rman. M�g annyi derengett neki az aznap est�b�l, hogy megengedte Traynek, hogy itt aludjon fogalma sem volt mi�rt, de akkor beleegyezett a j�gs�m�n meg felh�vta a t�bbieket, hogy nincs semmi g�z m�r arra az esetre, ha n�zn�k a h�reket �s, hogy n�luk alszik. Azt�n � lefek�dt aludni, akkor m�r hajnalodott.

Ekkor �jabb kacaj r�zta meg a lak�st, Ren pedig egy fintort h�zott a sz�j�ra.

• Tray... – majd ledobta mag�r�l a takar�t, kipattant az �gyb�l �s nagy h�vvel megindult az �tkez� fel�. Teljesen megfeledkezett r�la, hogy �jszaka levetk�z�tt �s egy sz�l r�vidnadr�gban robbant be a szob�ba. Tray �s Jun meglepetten pislogtak a fi�ra.
• J� reggelt! – mosolyodott el kedvesen n�v�re, de Ren idegesen Trayre n�zett.
• Te meg mit keresel m�g mindig itt? – n�zett elk�pedve.
• H��.. nyugi haver, nem eml�kszel? Te engedted meg, hogy itt maradjak.
• �jszak�ra, de nem napokra!!! – v�gott vissza.
• Ren, csak egy nap telt el �s k�l�nben is kell a t�rsas�g, nem? – Jun kiss� kellemetlen�l �rezte mag�t ebben a helyzetben, Rent ilyenkor neh�z le�ll�tani. F�leg, ha bal l�bbal kell fel, ami akkor szokott el�fordulni, ha id� el�tt fel�bresztik. Mint most.
• J� reggelt! – sz�lt r� m�g�le egy n�i hang. Ren megfordult �s zavartan r�n�zett az ajt�ban �csorg� l�nyra.
• Hiei? – n�zett r� k�rd�en, amaz valami t�lat tartott a kez�ben �s k�zben kedvesen mosolygott r�.
• K�sz a reggeli, k�rsz te is? – s�t�lt el mellette. Ren sz�hoz sem b�rt jutni.
• Reggeli?... D... De, de m�g is mit keres itt mindenki??? – h�borodott fel �jra.
• Hozz�d j�tt�nk, gondoltunk meg n�zz�k hogy vagy. – l�pett be m�g�tte Haru.

“Na neeeem...” – ez m�r sok volt a fi�nak, teljesen elk�pedt. Haru helyet foglalt Tray mellett, Hiei pedig letette az �telt az asztalra, majd cs�p�re tette a kez�t �s Renre emelte tekintet�t.

- Ha k�rsz reggelit, akkor ir�ny �t�lt�zni. �gy m�gsem �lhetsz asztalhoz, k�l�nben nem kapsz enni. Bleee... – ny�jtotta ki r� a nyelv�t, Ren csak ekkor vette �szre, hogy egy sz�l r�vidnadr�gban �ll az �tkez�ben a nagyk�z�ns�g el�tt. Arca fell�ngolt �s c�kla v�r�s lett, ahogy v�gig n�zett mag�n. Azt�n t�bbet nem n�zett r�juk, amilyen gyorsan j�tt abban a temp�ba ki is robogott a szob�b�l egy sz� n�lk�l, de m�g halotta a t�bbiek hangos kacaj�t. Keze idegesen �k�lbe szorult egy pillanatra, majd �s �gy kezdett kutatni egy haszn�lhat� egyenruha ut�na szekr�ny�ben.

Egy gyors tusol�s ut�n fel�lt�tte mag�ra a bord� iskolai egyenruh�t, ami mi tagad�s igen j�l �lt neki. A t�k�rben igazgatta s�t�t barn�s nyakkend�j�t, mikor Bason megjelent m�g�tte.

• J�l reggelt Ren-sensei. – a fi� csak tov�bb igazgatta a nyakkend�t. Bason �jra r�sz�lt. – Sensei?
• Hol volt�l Bason? – k�rdezett r� ny�ltan a fi�, hangja magabiztos volt �s rideg.
• Miss. Jun azt mondta, hagyjam pihenni, mert a k�zels�gem f�rasztja Mester.
• Ccc... Kifog�s... – vonta meg a v�ll�t a fi�, majd egy pillanatra meg akadta keze. Vissza gondolt r�, hogy amikor levette este a p�l�j�t �s most reggel mosakod�skor sem l�tszott m�r a heg, amit a m�t�t sor�n a mellkas�n v�gta, m�g a varrat sem volt a test�ben.

“Ez furcsa...” – gondolkodott el megint.

• Mester ez az igazs�g, sosem hagyn�m mag�ra, ha csak nem k�ri, vagy az a gy�gyul�s�t nem szolg�lja. – rim�nkodott a szellem. A fi� �rezte, hogy igazat mond, Ren s�hajtott egy m�lyet.
• Tudom Bason... nem akartalak megb�ntani. – a szellem csak �rtetlen�l pislogott, de ahogy a fi� kimondta ezeket a szavakat nyomban megk�nnyebb�lt. – Menj�nk enni.

Ren elmosolyodott egy pillanatra, mivel �sszegezte a t�rt�nteket. Ak�rhogy is n�zz�k, most m�r j�l van meggy�gyult, �s itt vannak a t�bbiek is. M�g hozz� miatta, Hiei �s Tray... mindketten megmentett�k az �let�t. Megint s�hajtott egy m�lyet. J�l esett neki hogy ennyire fontos nekik �s, hogy ennyi mindent megtesznek �rte, t�nyleg volt m�g mit tanulnia az emberi �rz�sekr�l �s kapcsolatokr�l, de valahol a b�szkes�g�t is b�ntotta a dolog. A b�szkes�g�t, amire mindig olyan k�nosan �gyelt, hogy megmaradjon. De valamit valami�rt. Nem, de? K�zben az ifj� Tao Bason k�s�ret�ben vissza�rt az �tkez�be. A t�bbiek m�r elkezdt�k a reggelit, Ren le�lt az asztalf�n�l. Jobbra t�le Jun �lt, baloldal�n pedig Tray mellette pedig Haru, Hiei szemben �lt vele az asztal m�sik f�j�n�l. Egy pillanatra megdermedt, miut�n kett�t�pte az ev� p�lcik�t. ( jap�nban �ltal�ban mindenkinek van saj�t p�lcik�ja, de mindig vannak otthon, �gymond steril, teh�t haszn�latlan p�lcik�k, ezeket �gy faragj�k ki, hogy a v�g�ket egyben hagyj�k, �gy mikor a csomagol�sb�l kivessz�k kett� kell t�pni �tkez�s ut�n pedig kidoband�. Ebben az esetben mindenki ilyet haszn�l... m�g Tray is ^_^”) Gondolatai messze elkalandoztak egy pillanatra, eg�szen haz�ig, K�n�ba.

P�r h�nap m�lva m�r a feles�ge fog vele szemben �lni az asztaln�l. Fogalma nem volt, hogy n�z ki a l�ny, �gy m�g el sem tudta k�pzelni a dolgot. Most Hiei �lt vele szemben �s valahogy egy forr� �s meleg �rz�s t�lt�tte el a lelk�t pillanatok erej�ig, az � arc�val k�pzelte el hitves�t mivel m�s t�mpont nem maradt. A l�ny azon az est�n mikor elbesz�lgetett vele k�rh�zban k�zelebb ker�lt hozz�. Azon az �jjelen sok hasonl�s�gra d�bbent r�, ami �sszek�t�tte kettej�ket, m�g �gy is, hogy alig ismerte ezt a l�nyt. R�ad�sul ott volt az a titokzatos kisug�rz�s az-az er�, ami k�r�l�lelte a Hieit �s folytonosan �radt bel�le, valahogy vonzotta is �t, de fogalma nem volt r�la, hogy mi is az pontosan.

“Jobban meg kell ismernem.” – hat�rozta el mag�ban v�g�l a fi� valahol legbel�l, tal�n annyira bel�l, hogy nem is tudott r�la, majd neki fogott az ev�snek.

Azon a napon n�gyesben mentek be a suliba, �s a napnak hamar v�ge lett, a szok�sos Tray po�nok, a mindennapos Ren morgol�d�s, �s a l�nyok folytonos fur�bbn�l-fur�bb t�m�inak h�la. Egyetlen dolog volt, ami fontos h�rnek sz�m�tott aznap, m�ghozz� az, hogy szombat d�lut�n kezd�dik az els� t�ncpr�ba, mert siker�lt egy remek t�nctan�rt tal�lni a b�csi kering�h�z. Persze ez is az oszt�ly l�ny r�sz�nek �tlete volt, mert olyan sz�p ez az eur�pai t�nc �s romantikus is. A fi�k h�zt�k a sz�jukat �s fennhangon tiltakoztak is, de nem volt m�s v�laszt�suk, mint hogy beleegyeznek, mivel az oszt�lyf�n�k is t�mogatta a dolgot. C�msz�, milyen j� �tlet egy t�voli hely r�gi kult�r�j�t bemutatni, tekintve, hogy minden �vben egy-egy h�resebb jap�n sz�ndarabot adtak �ltal�ban el� az oszt�lyok, ez�rt d�jazta igaz�n az �tletet a tan�r �s, mert ritka is a t�ncbemutat�.

�r�k ut�n a kisebb csapathoz Umi is csatlakozott, majd Hiei k�z�lte, hogy fontos dolga van, ez�rt sajnos elkell sietnie nem �r r� d�lut�n vel�k uzsonn�zni. A t�bbiek meg�rt�en elengedt�k a l�nyt, aki nyomban el�re is rohant. Ki�rve a suli ajtaj�n az �p�letb�l lefele vezet�n l�pcs� alj�ban ott v�rt r�juk k�t ismer�s. Tray �s Ren meglepetten b�mult a k�t fi�ra.

• Yoh, Morthy! – n�zett meglepve Tray.
• H�t ti? – folytatta a k�rd�st Ren.
• H�-h�!! Sziasztok fi�k! Hogy vagy Ren? – mosolygott fel Yoh a l�pcs� alj�r�l, majd Morthy k�zelebb ment a l�pcs�n �csorg� fi�khoz.
• M�r azt hitt�k sosem v�geztek. Sok�ig voltatok ma! – mosolygott r�juk a kis n�v�s� fi� is.
• H�t, meg esik. – vonta meg a v�ll�t a Tao vez�r. – Egy�bk�nt j�l. - k�zben Tray zavartan a l�nyokra n�zett.
• ���, Haru... Umi. �k itt Yoh �s Morthy �n n�luk lakok. A l�nyok meg�lltak a k�t sz�mukra m�g ismeretlen fi� el�tt is illedelmesen meghajoltak, ahogy a m�sik kett� is.
• Nagyon �r�l�k a tal�lkoz�snak! – hangozott el mindannyiuk sz�j�b�l ez a mondta, k�zben Ren m�r t�relmetlenkedett.
• M�g is m�rt j�ttetek ide? – vonta k�rd�re aranyszem� fi� a bar�tait.
• H���t, Anna k�ld�tt �s tudod, nagyon nem akartam ellenkezni. Szeretn�, ha est�re mind hazamenn�nk van n�mi mondanival�ja �s azt megszeretn� besz�lni.
• Remek, de meg mondhatod neki, hogy engem nem ugr�ltathat. – mordult fel Ren, majd hat�rozottan fonta karba a kez�t.
• H�����, Ann�r�l besz�l�nk! – h�vta fel a fi� figyelm�t Morthy.
• Szerintem is jobb, ha nem ellenkezel, m�r �n is t�bbsz�r megj�rtam �gy... – nevetett zavartan Tray.
• Hm. – az aranyszem� fi� s�rt�d�tten ford�totta f�lre fej�t, � m�g mindig a negyedik l�pcs�fokon �llt, ebb�l a sz�gb�l tekintete egy az utc�n �csorg� baseball sapk�s fi�ra siklott. Ismer�s volt a p�z ahogy ott �llt a falnak t�maszkodva, mintha m�r l�tta volna valahol, ekkor ell�kte mag�t a h�z fal�t�l ahol, eddig �csorgott, �s hossz� s�t�t k�k haja k�vette mozdulat�t. Ren elkerekedett szemekkel n�zett r�.

“A s�rk�nyos sr�c a k�rh�zb�l... – n�zett elk�pedten. – Mit keres ez itt??”

Tray �pp nagy h�vvel magyar�zott valamit a k�t l�nynak, majd bar�tj�ra n�zett k�rd�n, mikor megl�tta a fi� tekintet�t k�vette azt, �s egy pillanatra � is visszafojtotta l�legzet�t. A t�bbiek hasonl� k�p tettek.

• Mi az, mit n�ztek �gy fi�k? – k�rdezett r� Haru, majd a t�bbiek is oda n�ztek.

Ekkor Ren szemei m�g t�gabbra ny�ltak �s fej�ben elkezdtek kavarogni a gondolatok.

Hiei �llt meg a fi�val szemben, amaz fel� fordult �gy t�nt a l�nyt v�rta. A f�lv�r l�ny kedvesen mosolygott a fi�ra val�sz�n� k�sz�nt neki, azt�n mintha m�g menteget�z�tt is volna. Yaro kiss� feljebb emelte a sapk�t �s a l�ny szemeibe n�zett, � is mondott valamit, de Ren nem tudta leolvasni a sz�ja mozg�s�r�l. Az �gre n�zett, majd vissza a v�r�sesbarna haj� l�nyra, azt�n zsebre v�gta kezeit, Hiei felnevetett �s elindultak.

• Ezt nem hiszem el... – k�pedt el Tray.
• �n sem. – mondta Umi. – Hieinek folyton kijutnak a j� pasik, mi m�rt nem ismer�nk �gy egyet sem??? – n�zett sir�nkozva Harura, aki csak zavartan mosolygott. Tray el�z� nap, mikor m�g Ren aludt �s Hiei sem volt ott, elmes�lte neki a k�rh�zban t�rt�nteket, felt�telezte, hogy ez ugyan az a fi�. Viszont Yohnak �s Morthynak m�g mindig fogalma nem volt a dolgokr�l, hisz a k�rh�zi l�togat�s �ta se Trayt, se Rent nem l�tt�k.

Ekkor Uminak megcs�rrent a mobilja, amit nyomban fel is vett. N�h�ny sz� ut�n lerakta �s sajn�lkoz�n n�zett Harura.

• Ne haragudj, de mennem kell. Anyu h�vott, hogy bent kell maradnia a munkahely�n �s nem tud elmenni az �cs�m�rt. Sajnos musz�j elmennem, de �g�rem bep�toljuk �s �n t�nyleg, el akartam menni veletek, de Sato�rt musz�j elmennem, mert m�g nagyon kicsi �s, egyedf�l, nem tal�lna haza, de...
• Nyugodtan menj csak, nem t�rt�nt semmi, majd m�skor. – mosolygott kedvesen �s b�tor�t�an a l�ny, amaz h�l�san b�lintott. (a magyar�zkod�st cseppet sem t�loztam el, jap�nban fontos az illem. Ha valakinek meg�g�rsz egy programot, amit egy�tt t�lten�tek el �s lemondod, az indoknak nagyon nyom�snak kell lennie, hogy ne haragudjon meg. A bocs�natk�r�si ritu�l�t pedig addig kell mondanod, am�g az le nem int, hogy elfogja �s nem haragszik. Esetenk�nt ez 5-10 percig is elh�z�dhat.)
• K�sz�n�m sz�pen. Sziasztok! – a fi�k csak integettek ut�na �s Umi m�r ott sem volt.
• Kit n�ztetek annyira. Ki volt az a sr�c? – k�rdezte s�m�n bar�tai az alacsony termet� fi�.
• Eeez, egy hossz� story... – v�laszolt Tray felocs�dva gondolataib�l.
• Elmes�lhetn�tek, van id�nk... - mosolygott fel r�juk Yoh, majd megsz�lalt �hez gyomra. – He-he... – vakarta meg zavartan tark�j�t, Haru pedig j��z�en nevetett fel. �gy teh�t k�z�s egyet�rt�sben, elindultak a legk�zelebbi Mc’Donalds fel�.

- Azt�n felh�vtalak titeket, hogy maradok. �gy nagyj�b�l ennyi. – z�rta le a t�rt�netet Tray. Ren a j�gs�m�n jobb oldal�n �lt �s vel�k szemben foglalt helyet Yoh �s Morthy, Haru pedig az asztal r�videbbik r�szn�l foglalt helyet, h�ttal az utc�ra n�z� ablaknak, ami kb. csak f�l m�terre volt t�le.

Mindh�rmuk el�tt t�lca volt �s m�r elfogyasztott�k az �sszes hamburgert �s krumplit m�r csak a col�t iszogatt�k.

• �gy m�r �rtem, de mit akarhatott Hieit�l az a sr�c? – n�zett a k�t fi�ra a barna haj� Yoh, bal kez�vel felk�ny�k�lt az asztalra �s azon t�masztotta meg a fej�t, m�sik kez�ben a col�s poh�r volt, amibe most belesz�rcs�lt a sz�v�sz�lon kereszt�l.
• Fogalmam sincs, nem hittem volna, hogy megint felbukkan az a k�ly�k. – vonta meg a v�ll�t Tray.
• Azt mondt�tok Sasuke is s�m�n... – kezdett bele Haru.
• H�t ez nem eg�szen biztos, mert...
• M�r, hogy ne volna az. L�tta a saj�t v�d�szellem�t �s az�rt �rz�kelhet� volt a kisug�rz�sa is. Pont, ahogy Yaron�l is... – az ifj� Tao fi� karbafont k�zzel �lt a j�gs�m�n mellet, szemeit lehunyta, mik�zben bele v�gott bar�tja szav�ba.
• Ki az a Yaro? – n�zett �rtetlen�l Tray.
• A s�rk�nyos s�m�n te �t�d�tt!!!!! – mordult r� az aranyszem� �s majdnem neki esett, de Morthy k�zbe sz�lt.
• Nem gondoltatok r�, hogy esetleg Hiei is s�m�n? Megmagyar�zn� a dolgokat. – k�rdezte az alig f�lm�teres okkersz�ke haj� fi�, f�lbe szak�tva kettej�k cselekm�ny sorozat�t.
• Persze, hogy gondoltam r�. De Hiei nem l�tja a szellemeket, m�g akkor sem, ha kereszt�l rep�lnek rajta. – n�zett maga m�g� Basonra.
• H�t, ha Basont sem l�tta, akkor t�nyleg g�z van vele. Hi-hihi-hi... – kuncogott fel a barna haj� fi�.
• De, ha nem s�m�n m�rt van vel�k k�rbe v�ve? El�sz�r Sasuke, most meg Yaro? – k�rdezte �rtetlen�l Haru.
• Ki az a Sasuke? – k�rdezte Yoh.
• �h, - legyintett a j�gs�m�n hanyagul – csak egy �t�dikes cs�k�, aki men�nek k�pzeli mag�t.
• Az�rt van mire tekintettel, hogy az �sszes csaj folyv�st r� tapad... – n�zett r� f�radtan Ren.
• �s, ha l�tja a szellemeket? – �rtetlen�l n�zett le mindenki az alacsony Morthyra. – �gy �rtem, mi van, ha nem akarja l�tni �ket �s elfolytja a k�pess�g�t vagy ilyesmi.
• Lehet. – v�laszolta Ren. – Vagy ak�r az is, hogy csak meg j�tsza mag�t �s direkt nem l�tja �ket.
• H�lye vagy. – b�kte oladlba Rent a Tray - Hiei nem olyan t�pus, ha l�tn� a szellemeinket k�tlem, hogy eltitkoln� a dolgot.
• Persze, mert majd r�gt�n rohan �s elmondja. F�leg, ha valami nyom�s oka van, hogy titkolja a dolgot. Ez t�l fura. Az a Yaro �s a s�rk�nya nagyon er�sek voltak, ha tetszik hanem, nem lehet v�letlen, hogy Hiei ismeri. Megjegyzem, nem tudom �szre vetted-e, de Hieinek is el�g er�s kisug�rz�sa van ilyen t�ren.
• H�t ���... – n�zett zavartan maga el� Tray.
• Hagy tal�ljam ki, egy�ltal�n ne figyelted, igaz? – mordult r� Ren.
• H�, nyugi fi�k. Ren, ha igazad van �s nagy er�vel rendelkezik vesz�lyben is lehet. Tekintettel, hogy valami�rt Hao m�r megint itt van �s � meg�rzi az ilyesmit. Legut�bb is arra, hajtott, hogy megszerezze mag�nak a leger�sebb s�m�nokat �s mind maga mell� �ll�tsa. – magyar�zta a barna haj�.
• H�t, igen kiss� furcsa, hogy ott van az a n�, aki Haru�kra t�madt – n�zett a l�nyra a Tao fi�, aki beleegyez�en b�lintott – meg azt�n Hao is most t�nt fel, Hieivel pedig kapcsolatban van ez a k�t sr�c. – valami nincs rendben.
• Hiei a kulcs, ha megtudj�tok, hogy � ki kirakhatjuk a kirak�st! – n�zett r�juk kiss� fellelkes�lve Morthy, m�r �t is nagyon izgatta ez az �jdons�g.
• Kirak�st? – n�zett le r� Tray �rtetlen�l.
• Csak egy sz�fordulat. – magyar�zta meg Morthy.
• Persze, k�nny� azt mondani. Mit akarsz, �lljunk oda el� �s k�rdezz�k meg, hogy “Bocs Hiei, tudom, hogy j�l pr�b�lod titkolni, de nem vagy v�letlen�l s�m�n. Mert, ha igen tudnod kell vesz�lyben az �leted.” – ironiz�lt az aranyszem�.
• Tudod, hogy nem �gy �rtettem! – mordult r� az alacsony termet� fi�.
• Hm... – Ren s�rt�d�tten k�ny�k�lt fel az asztalra, majd kin�zett az ablakon. Figyelve a j�r�kel�ket �s az egyik p�roson megakadt a tekintete, nem hitt a szem�nek. – Ezt nem hiszem el. – emelte fel a fej�t. A t�bbiek is kin�ztek �s ekkor vett�k csak �k is �szre.

Az utca t�l oldal�n egy dr�ga hotel �llt. A z�ld haj� l�ny kedvesen mosolygott vissza a neki ajt�t tart� fi�ra, aki k�vette a l�nyt, �s az �rszellem�t miut�n bel�ptek a sz�ll�ba.

• Jun �s Sasuke???? – Tray is elk�pedve b�mult ki az ablakon.
• Ki ez a l�ny? – n�zett k�rd�en Haru a k�t fi�ra.
• A n�v�rem. – az aranyszem� gyilkos szemekkel m�g mindig a hotel m�r csukott ajtaj�ra n�zett �s kez�t �k�lbe szor�totta.
• � az a men� cs�k�, akit az el�bb emlegett�l Tray? – k�rdezett r� Yoh is. A j�gs�m�n csak b�lintott l�tva Ren d�h�t, meg se mert sz�lalni.
• Mit akarhatott Junt�l az a sr�c? – n�zett �rtetlen�l Morthy is.
• H�t j�l kics�pte mag�t minden esetre... – c�lzott itt a d�szruh�ra a k�k haj�, abban a pillanatban az aranyszem� felpattant a hely�r�l �s elindult kifel�. Tray ut�na kapott, ahogy Yoh is.
• H����� Ren, nyugi, haver, hova akarsz menni? – tartotta vissza a Tao fi�t, a v�ll�n�l fogva Yoh megker�lve �ket el� �lt.
• Ereszetek el, ok�?!!!!! – ord�tott r�juk Ren, mire az eg�sz gyors�tterem r�juk n�zett �s a bent �l� t�rsas�gra k�nos csend telepedett.
• H�-h� nyugi Ren, ez nem old meg semmit... – pr�b�lta nyugtatni barna haj� bar�tja, k�zben Morthy �s Haru is fel keltek. – Gyere, menj�nk innen. – tolta ki az Asakura fi� �s meg sem �lt a sarokig, majd ott lefordultak a t�bbiek pedig k�vett�k �ket. Ren tiltakozott, de Tray seg�ts�g�vel, ketten elh�zt�k az egyik mell�kutc�ba.
• A francba is m�r, ereszetek el v�gre!!!!!!!!! – ord�tott r�juk megint a Tao fi�.
• Ren, k�rlek ne csin�ld, nincs semmi �rtelme kiborulnod, nem tudhatjuk mi�rt mentek be oda. – l�pett oda el� Haru.
• Nem tudjuk, de �n majd most kider�tem. – �k�lbe szor�tott a kez�t �s miel�tt m�g egy l�p�st tehetett volna k�t bar�tja karj�n�l fogva �jra visszah�zta.
• Ne csin�ld Ren, nem j� �tlet! – h�zta vissza Tray.
• Mester, Mis. Jun feln�tt n� tudja mi a k�teless�ge �s azt, hogy mi a helyes.
• Igaz�n? H�t most cseppet sem t�nik �gy!!!! �s k�l�nben se sz�lj bele Bason!!! – ord�tott r� a szellem�re, aki kiss� megillet�dve n�zett, mind r�g l�tt�k a fi�t ennyire inger�ltnek. R�gen rengeteg d�h volt a sz�v�ben, de fogalmuk nem volt r�la, hogy most mi�rt t�rt ez �jra felsz�nre.

Ren m�g egy darabig d�h�dte zil�lva n�zett a szellem�re, majd a t�bbiekre, azt�n sarkon fordult �s elindult az egyik ir�nyba, de nem a hotel fel�.

• Ren! – sz�lt ut�na Tray, de Yoh a v�ll�ra tette a kez�t.
• Hagyj! – sz�lt r� parancsol�n a Tao fi� �s folytatja �tj�t.
• Bocs�ssatok meg. – n�zett sajn�lkozva a h�rom fiatalra a K�nai szellem, majd k�vette mester�t. Tray meg �llt �s csak n�zte t�volod� bar�tjuk alakj�t, am�g az el nem t�nt egy m�sik utc�ban.
• Viszl�t! – sz�lt m�g egyszer ut�nuk Haru.
• Ne agg�dj, most majd haza megy �s kif�jja mag�t. Azt�n, majd, ha Jun haza �r megbesz�lik. – magyar�zta az Asakura a j�gs�m�nnak. Amaz b�lintott.
• Asszem, ma m�r n�latok alszom. – s�hajtott egy m�lyet Tray, majd �jra a barna haj�ra n�zett.
• �n is azt hiszem.Hi-hiHI – nevetett fel Yoh.
• Mi van, ha �sszefut Haoval? – n�zett egy pillanatra agg�d� tekintettel, Yoh csak elmosolyodott.
• Ren tud mag�ra vigy�zni, �s most m�r Bason is vele van, nem lesz gond. T�l sokat agg�dsz Tray. – nevetett bar�tj�ra �jra.
• Mi? ����n? Nem, nem agg�dom cseppet sem. – r�zta a fej�t a fi� �s csak h�zta a sz�j�t. Ezen m�r Haru �s Morthy is felnevetett. - H�, komolyan mondtam! – fakadt ki a k�k haj�.
• Persze Tray, persze... – karolta �t a nyak�n a barna haj� fi�. – Gyertek... menj�nk... – h�zta el egy ir�nyba bar�tj�t �s a t�bbiek is mentek vel�k.

Ren a sz�ll�juk el�tti parkon s�t�lt �t. D�he m�r, ha lassan is, de enyh�lni kezdett, gondolataiba mer�lve c�l egyenes trappolt v�gig a betonon, amikor robban�st r�zta meg a f�ldet. Ren azonnal oda kapta tekintet�t, mely az egyik park ir�ny�ba n�zett.

- Gyere Bason! – sz�lt a szellem�re, amaz b�lintott s engedelmesen k�vette. Ez�ttal, nem mert akad�koskodni, mint a legut�bbi alkalommal, mikor Haot kerest�k.

Ren minden erej�vel sz�lsebesen futott a park fel�. Tudni akarta a v�laszt a dolgokra �s lehet, hogy most mindenre f�ny der�l. �rezte azt az er�s kisug�rz�st, amit azon a hajnalon mikor az az ismeretlen, m�g is sz�m�ra ismer�s s�m�n fi� megjelent.

“Meg kell tudnom ki az a sr�c �s, hogy mi�rt ismer�s ennyire.” – gondolkodott el mag�ban, de t�bbre nem maradt ideje mivel m�r is a parkhoz �rt. L�tott a f�k k�z�tt egy gomolyg� f�st�t, ami felfele sz�llt, �s hatalmas fa maradv�nyokat a park j�tsz�t�r r�sz�n, ott egy alak fek�dt a f�ld�n, amit a nagy port�l nem tudott ki venni. Elindult futva az alak, fel�, hogy megn�zze mi t�rt�nt vele, de �tk�zben abban a kis erd�s r�szben �jabb robban�s t�rt�nt, ami eltal�lta a fi�t.

- MESTER!! – ord�tott ut�na szelleme �s a fi� ut�n suhant.

Ren rep�lt vagy h�sz m�tert mire f�ldet �rt, majd m�g gurult rajta p�rat. A t�rmel�kek �s maradv�nyok neki csap�dtak a test�nek �s az ifj� Tao a has�n fek�dt a f�ld�n. Mire Bason oda �rt a fi� felt�rdelt �s megpr�b�lta mag�t felnyomni a f�ldr�l.

• Semmi baj Bason. – zil�lta, majd a robban�s hely�re n�zett, ahol megint csak nem l�tott m�st, mint rengeteg port, kid�lt fat�rzseket �s nagyon er�s furiokut. M�g zil�lva n�zel�d�tt p�r pillanatig, mire �jra esz�be jutott a f�ld�n fekv� alak, felkelt �s oda rohanva az alakhoz let�rdelt mell�. A test a jobb oldal�n fek�dt a sok t�rmel�k �s por teljesen beter�tette, Ren pedig �vatosan ford�totta h�t�ra a n�l�n�l is kisebb alakot.
• Hiei... – n�zett elkerekedett szemekkel. – A l�ny eszm�letlen�l fek�t a f�ld�n, feje balra csuklott, �ssze-vissza �ll� haja eltakarta az arc�t, de j�l kivehet� volt egy v�rz� folt a hal�nt�ka k�zel�ben. Ezen k�v�l csak n�h�ny horzsol�s volt rajta, �s az iskolai egyenruh�t viselte m�g mindig.

Ren felemelve a karjaiba vette a l�nyt �s h�t�t a t�rd�vel t�masztotta meg, bal kez�vel tartotta meg a fej�t a jobbal pedig �vatosan megfogta a l�ny v�ll�t �s megpr�b�lta fel r�zni.

- Hiei... Hiei �bredj fel, hallasz? Hiei! – Ren sz�ve egyre gyorsabban vert �s a gyomra hirtelen g�rcsbe r�ndult, nyelt egy m�lyet, de csak a port nyelte be �s k�hintenie kellett t�le p�rat, de nem adta fel. – Hiei!! – r�zta meg �jra a l�nyt, majd jobb kez�vel megfogta a l�ny arc�t �s megpaskolta picit, de semmi. A l�ny t�r�keny teste ott fek�dt szinte �lettelen�l a karjai k�z�tt � pedig f�lt, hogy b�rmit is tesz szinte, �sszeroppantja. M�g sosem �rintett �gy meg senkit, ilyen �vatosan �s f�lve. Elmerengve n�zte p�r pillanati a l�ny b�k�s arc�t, majd �jabb robban�st halott a h�ta m�g�l, azonnal oda kapta a fej�t.

A fi� a f�ld�n f�lt�rdre ereszkedve t�maszkodott. Mindk�t kez�ben egy-egy kard volt, de a sr�c hatalmas s�rk�ny szellem�t, most sehol sem l�tta, de a kardjai k�r�l, feh�r f�nycs�v�k j�tszottak. Ren elk�pedt a l�tv�nyon.

“A kardj�ba k�ldte a szellem�t azt a hatalmas s�rk�nyt R�ad�sul mind kett�be... ez egy dupla m�dium...” – kerekedtek el aranyszemei. Ren csak Yohn�l l�tott hasonl�t �s m�g nem tal�lkozott senkivel, aki k�pes lenne ilyet haszn�lni a bar�tj�n k�v�l.

• Yaro... – Hiei ezt az egy nevet mondta, ami el�g volt ahhoz, hogy Ren �jra r� figyeljen. A v�r�sesbarna haj� f�lv�r l�ny, m�g mindig eszm�letlen�l fek�dt a karjaiban, �s nem mozdult t�bbet. A l�gz�se fokozatosan lassulni kezdet.
• Hiei! – Ren k�zelebb h�zta mag�hoz a l�nyt, a derek�n�l – Hiei, �bredj fel. Hallasz?? Nyisd ki a szemed!
• REN! REN VIDD INNEN HIEIT! – Yaro er�sen szor�totta mindk�t kardj�t, amire egy-egy inga tekeredett �s minden erej�vel pr�b�lta vissza tartani azokat. Ren a n�la p�r �vvel id�sebb s�m�nra n�zett, ahogy azokkal m�guskeres� ing�kkal k�szk�dik, a t�mad�j�t pedig sehol nem l�tta, valahol m�lyen a f�k k�z�tt lehetett, de felt�telezte, hogy ugyan az a n�, akivel m�g anno � Tray �s Haru meg Hiei is tal�lkozott m�r. – MENJ M��R! – ord�tott r� �jra a fi�.
• Mester! – sz�lt r� Bason is.
• Rendben. – b�lintott az ifj� Tao, majd a karjai k�z�tt felemelte a l�nyt �s futva elindult a hatalmas felh�karcol� h�zak k�z�.

Maga sem tudta, hogy mi�rt engedelmeskedik a fi�nak. Sz�ve szerint maradt volna k�zdeni, hogy megmutassa annak a n�nek, hogy mekkora er�vel rendelkezik �s, hogy v�gre � d�ng�lje a betonba ezt az ismeretlen harcost. Tal�n Hiei miatt, tal�n miatta tette azt, amit Yaro mondott, nem akarta, hogy meghaljon. Fogalma sem volt r�la ki ez a l�ny igaz�b�l, de nem akarta, hogy baja essen. Mikor m�r �pp elt�nt volna a h�zak k�z�tt �s lefordult volna arra a t�rre, ahol az � lak�suk is van egy m�sik n� termet el�tte.

• No csak, no csak! – vigyorodott el �rd�gien a hossz barna haj�.
• Mi a...! - Ren megtorpant, p�r pillanatig v�gig m�rte az el�tt �ll� n�t, aki egy szably�t

tartott a kez�ben �s szellem�nek ereje k�r�llengte az eg�sz test�t. A fi�nak m�r csak arra maradt ideje, hogy megforduljon, a n� pedig csak suhintott egyet a fegyverrel, �s �gy t�mad�s�val telibe tal�lta a p�r m�terre l�v� fi�t.

Ren �rezte, hogy valami �get� �rz�s a h�t�ba mar, majd el�re elv�g�dik a betonon. Minden erej�vel Hieit szor�totta, mag�hoz, azt�n ahogy a f�ldre ker�ltek, Ren gyorsan de �vatosan lefektette a l�ny �s m�sik kez�vel a csal�di erekly�hez ny�lt �s azonnal felpattant a f�ldr�l.

- Nem tudod, te kivel �llsz szemben. – h�zott Ren is sz�les vigyort a sz�j�ra, majd egy mozdulattal nyitotta ki a fegyvert �s pillanatokon bel�l Basont is bele k�ldte. – K�sz�lj a hal�lra! ARANYKAR�VIHAR T�MAD�S!– ragadta meg a vihar szably�t a fiatal harcos, majd minden erej�vel a f�ldbe v�gta a fegyvert, ami behatolt a kem�ny betonba. A n� szemei elkerekedtek, l�that�an nem sz�m�tott r�, hogy a fi� itt is k�pes lesz haszn�lni ezt a t�mad�st.

A n�t k�rbe z�rt�k a f�ldb�l el�t�r�, d�rd�k szably�k l�ndzs�k �s bele �lltak a karj�ba �s a l�b�ba, �gy, hogy moccanni sem tudott. A f�jdalomt�l keservesen felny�g�tt, majd teste ezen pontjaib�l v�r kezdett �mleni. Zih�lva elkerekedett szemekkel elk�pedten n�zett Renre. Szembogara teljesen �sszesz�k�lt a f�jdalomt�l �s m�r a szeme is bele k�nnyezett.

Az ifj� Tao m�g mindig a f�ldben tartotta a fegyvert, a beton megrepedt egy cs�kban legal�bb egy m�tert ott, ahol a szablya bel� hatolt. Ren elborult tekintettel n�zett a n�re.

• Velem t�bb� nem sz�rakoztok. – suttogta, �gy, hogy csak a n� halotta. A barna haj�nak elfeh�redtek a szemei, ahogy a Tao fi� aranysz�n� �veges gyilkos szemeibe n�zett. Azt�n Ren m�g beljebb nyomta a kar�t a betonba, aminek hat�s�ra �jabb fegyverek n�ttek ki a f�ldb�l, �tszabdalva a n� test�t, akinek azonnal megt�rt a szellemkontrolja.

A lila haj� fi� m�g p�r pillanatig, t�rdelt a f�ld�n �s meredt a haldokl�n�re, azt�n hirtelen kih�zta a szably�t a f�ldb�l �s a fegyverek elt�ntek, a n� teste pedig �sszecsuklott, majd a f�ldre zuhant. V�re a felrepedt betonra �ml�tt, Ren pedig elkerekedett szemekkel n�zett r�.

“Nem... Ezt nem hiszem el... meg�ltem...meg�ltem...” – n�zett a n�re, k�zben egyre m�lyebb leveg�ket vett �s zil�lni kezdett, k�zben szellem kontrolja automatikusan megt�rt.

• Mester... – n�zett Bason agg�dva a fi�ra, aki �gyet sem vetett r�, mint aki nem is hallotta. Ren csak maga el� meredve b�mult a f�ld�n fekv� n�t, m�g zil�lt p�rpillanatig, majd felkelt a f�ldr�l. Bason csak k�vette tekintet�vel a fi�t �s v�rt. Az aranyszem� csak, eltette �v�be a viharszably�t �s kifejez�stelen arccal fordult meg, majd oda ment Hiei f�ld�n hever� test�hez, Ren szem�ben aggodalom �lt, mintha a l�ny arca elkezdett volna kifeh�redni. Let�rdelt mell� �s �jra a karjaiba vette, majd oda ford�totta az arc�t a sz�j�hoz �s meghallgatta, hogy l�legzik a m�g, de nem �rzett semmit. Azt�n a l�nyra n�zett �s figyelte a mellkas�t, de az sem emelkedett.
• �n, �gy l�tom, gyeng�lnek az �letjelei Mester... – mondta halkan a fi� �rszelleme.
• Nem, nem halhat meg Bason! – Ren idegess�g�ben �jra zil�lni kezdett �s fogalma sem

volt mit tegyen, ide-oda kapta a fej�t, az utc�t figyelte, ahol senki nem j�rt, majd �jra a l�nyra n�zett, azt�n a park fel�, ahonnan m�r semmilyen zajt nem halott egy j� ideje. Azt�n megint len�zet a karjaiban fekv� l�nyra – Hiei...ne csin�ld ezt... k�rlek...�bredj f�l... – egyre m�lyebb leveg�ket vett, �s egyre gyorsabban, meg remegett a keze, ahogy a l�nyt tartotta �s a gyomra is egyre jobban csikart, ahogy a sz�ve is kalap�lt. Esz�be jutott, hogy egyetlen megold�s van, amit m�g a suliban is t�bbsz�r emlegettek, amikor az els�seg�lyt tanult�k. A k�t�z�sen k�v�l azt is megmutatt�k, hogy ilyen esetben, a t�d�be kell leveg�t juttatni.

“Nincs m�s v�laszt�som... a korh�zba nem �rn�k oda id�ben...”

Ren nyelt egy nagyot, majd s�hajtott is egyet r�. Azt�n megd�nt�tte picit Hiei test�t, jobb kez�vel megfogta a l�ny jobb v�ll�t �gy tartotta meg a testet, fej�t pedig h�tra hajtotta. Befogta a m�sik kez�vel a l�ny orr�t �s a sz�j�hoz hajolt.

Vett egy m�ly leveg�t �s lehunyta a szem�t, ekkor a gyomra valami�rt m�g egy nagyobb g�rcsbe r�ndult �s v�gig futott a hideg a h�t�n a teste pedig felforr�sodott. Sz�j�t Hiei�hez �rintette �s lassan �temesen belef�jta a leveg�t, de semmi reakci�, �gy vett egy �jabb leveg�t, �s megint a l�ny ajkaira tapadt �jra �letet jelent� leveg�t jutatva a l�ny t�dej�be. Megint csak nem t�rt�nt semmi, �gy Ren folytatta �s a negyedik alkalommal, �rezte, hogy Hiei teste megremeg �s a mellkasa megemelkedik egy pillanatra. Ren megint f�jt egy kisebb leveg�t a l�ny sz�j�ba, azt�n �rezte, hogy Hiei szint�n leveg�t enged ki, �gy a m�sik kez�t leengedte �s a l�ny derek�ra tette.

Fogalma nem volt r�la mit csin�l, csak �szt�n�sen cselekedett, azt tette amire v�gyott. �s most ezt akarta, m�g k�zelebb h�zta a l�nyt, aki lassan kinyitott a szemeit, amik azon nyomban elkerekedtek, amint meg pillantotta a fi�t. Ren �rezte, hogy Hiei test�t is el�nti a forr�s�g, biztos volt benne, hogy m�r �bren van, de ekkor m�r nem volt vissza �t, az �letment� l�legeztet�st cs�kk� form�lta �t �s ezen nem akart v�ltoztatni. A l�ny nem viszonozta ezt az �rint�st, lassan �s nem is eg�szen, de a fi� is kinyitotta aranyszemeit, a f�lv�r l�ny m�ly f�z�ld szemei f�nyesen csillogtak a kora esti f�lhom�lyban, csak n�zt�k egym�st hossz� �r�kk� tart� pillanatig, azt�n Hiei lehunyta a szemeit �s viszonozta a cs�kot.

Percekkel k�s�bb l�ptek hallatszottak a k�zelb�l.

Ren lassan elengedte Hiei ajkait, aki elv�r�s�dve n�zett fel a fi�ra. Ren arc�n is megjelentek a zavarts�g jelei, de azt�n s�hajtott egy m�lyet �s kif�jta a benne felgy�lt tombol� �rz�seket �s hat�rozottan a l�nyra n�zett.

• J�l vagy? – tette fel az els� id�tlen k�rd�st, ami esz�be jutott, de ahogy �jra a l�ny szemeibe n�zett megint kipirult az arca.
• Persze... – rebegte Hiei, �s k�zben mag�t helyesl�en b�logatott.
• Khm... – �llt meg a sarkon Yaro, �s �pp r�juk n�zett. Ren ahogy megpillantotta azonnal felkelt �s karjaiban Hieit is felemelte. Ez ut�bbit �szre sem vette, ugyan is rettent� zavarban volt, fogalma nem volt r�la, hogy a sr�c l�tta-e, ami t�rt�nt vagy csak most �rt ide.
• Ren... ����... Tudok menni... azt hiszem... – mondta c�kla v�r�s fejjel a l�ny, aki szint�n hasonl� gondolatokkat kergetett a fej�ben.
• Mi? Ja, persze. Bocs. – azt�n letette a l�nyt �vatosan.
• Minden rendben? – n�zett fel a v�r�sesbarna haj� a n�luk nem sokkal id�sebb sr�cra, aki nagyj�b�l egy �s f�l fejjel volt magasabb. Yaro jobb kez�vel a h�z beton fal�nak t�maszkodott.
• Ja, m�rt ne lenne? Minden ok�... – tekingetett f�lre.
• Akkor minek t�masztod a falat? Yaro... – n�zett r� rosszall�an.
• Most, mi van? � is megs�r�lt m�g se szapulod! – mutatott m�sik kez�vel hanyagul a Tao fi�ra.
• H�, �n teljesen j�l vagyok! – mordult r� vissza, de a mozdulatt�l, �rezte, hogy a h�t�n megr�ndul a seb, amit m�g az a szablya okozott. Felszisszent.
• Na, persze... – vigyorodott el amaz.
• Ren... – n�zett r� agg�d�an Hiei. Biztos volt benne, hogy a fi� akkor s�r�lhetett meg, amikor �t pr�b�lta menteni. Legal�bb is neki a helyzet nagyon �gy t�nt �s csak akkor vette �szre a f�ld�n hever� n�t. Egy pillanatra elakadt a l�legzete, ahogy a m�terekre fekv� testet n�zte, �s a k�r�l�tte csordog�l� t�bb liter v�rt. Azt�n �jra Renre n�zett. – Jobb lenne, ha kezeln�nk a sebeidet. – mondta hat�rozott �s komoly hangon. – �s a tieidet is. – n�zett fel Yarora kiss� rosszall�an.
• J�l van, j�l van, csak ne n�zz, �gy nem szeretem. – n�zett f�lre.
• Itt lakom nem messze, ott eltudjuk l�tni a te s�r�l�seidet is. – s�hajtott Ren, majd elindult a hotel fel�.
• Ok�... – mondta Yaro, de nem moccant. Hiei k�rd�n n�zett r�. De amaz pr�b�lta ker�lni a tekintet�t, �gy a l�ny megker�lte �s l�tta a h�t�n l�v� m�ly sebet a gerinc�n. Egy pillanatig dermedten �llva n�zte a sebet, azt�n a Tao fi� ut�n sz�lt.
• Ren... tudn�l seg�teni? – amaz meg�llt �s visszan�zett r�juk. Azt�n � elmosolyodott.
• Persze...

Ren �s Hiei seg�ts�g�vel, mindh�rman eljutottak a h�z kapuj�ig, ott pedig, seg�tettek besz�llni a liftbe. Ahol mindh�rman f�radtan t�masztott�k meg a lift bels� falait.

• Csak tudn�m, hogy mi a fen��rt esik nehezemre a mozg�s. – t�maszkodott egy korl�tnak a fi�.
• Mert a gerincedet tal�lt�k el �s val�sz�n�leg egy olyan pontot, aminek seg�ts�g�vel j�rni tudsz. Ez�rt van. Legk�zelebb, ha k�rhetlek jobban vigy�zz.
• H�, ne engem hib�ztass! – mordult r�.
• Nem, akkor kit? Ryuut?(Ryu=s�rk�ny) – lett idegesebb picit a l�ny is.
• Az meg ki? – n�zett k�rd�en Ren a l�nyra.
• A s�rk�nya... – magyar�zta a l�ny.
• Ezek szerint te l�tod a szellemeket? – n�zett �rtetlen�l a l�nyra, majd Basonra is.
• Nem, illetve, de. Csak most nem. – n�zett elgondolkodva.
• Ezt, hogy �rted. Te is s�m�n vagy igaz? – faggatta tov�bb a l�nyt. Most m�r minden k�rd�s�re v�lasztakart kapni. Ut�lta, ha nem �rt valamit, �s tudni akarta az igazat, Hieir�l �s a fi�kr�l.
• Igen, s�m�n vagyok. – b�lintott beleegyez�en a l�ny.
• Akkor m�rt nem l�tod �ket? �s hol a szellemed? – kiss� ideges lett, zavarta, hogy szavank�nt kell kih�zni bel�le a v�laszokat.
• K�rlek ne l�gy ideges. �n is kimer�ltem...
• �n vagyok a v�d�je... – v�gott a l�ny szav�ba Yaro.
• Te? – n�zett elk�pedve a fi�, Bason hasonl� k�pen. – Nem �rtem ez, hogyan lehets�ges, hiszen �lsz! Hogy ir�ny�tod �gy egy�ltal�n? – n�zett �jra a l�nyra.
• Most sehogy sem, mert van teste. Yaro szellem volt, de egy alkalommal nem olyan r�g siker�lt materializ�lni a test�t, egy nagyon er�s m�dium seg�ts�g�vel. �s az�ta ez a helyzet.
• De h�t te is s�m�n vagy, nem?
• De. �n is az vagyok Ryuu pedig a v�d�m. �n pedig Hiei. Szerintem ez m�g k�vethet� nem? – morogta, �s n�ha kiss� eltorzult az arca a gerinc�ben sz�r� f�jdalomt�l.
• Minek hozt�tok vissza, ha m�r meghalt? – Ren nem igaz�n �rtette a dolgot. �s m�g mindent szavank�nt kellet bel�l�k kih�zni.
• Meg volt r� az okunk, ok�? – mordult r� a fi� megint. Ekkor a lift ajtaja kiny�lt. Ren s�hajtott egy m�lyet, hogy kif�jja d�h�t majd, oda adta Hieinek a kulcsot �s r�mutatott az ajt�jukra.
• Ott lakunk, ez az ez�stsz�n� kinyitja. – magyar�zta, azt�n seg�tett Yaronak, eljutni a lak�sig, ami r�gt�n a nappalira nyitott. Ott le�ltett�k a fi�t a kanap�ra Ren pedig bez�rta az ajt�t, azt�n elment k�tszerek�rt.

Hiei le�lt Yaro mell� �s seg�tett neki levenni a fels�j�t, ami a v�rt�l, a sebeit�l, meg az izzads�gt�l tapad a test�hez. P�r pillanat m�lva Ren is visszaj�tt, az asztalra tette a dobozt �s kinyitotta. Kivette, amire sz�ks�ge volt �s a karj�n l�v� s�r�l�st l�tta el. Hiei is kivette a sz�m�ra sz�ks�ges holmikat.

• K�sz�n�m, hogy seg�tesz. – mondta kedvesen Hiei, majd Renre mosolygott, de � csak k�t�z�tt tov�bb – Sajn�lom, hogy nem mondtam el, hogy s�m�n vagyok. �s hogy � a v�d�m, de vannak dolgok, amik m�ltban t�rt�ntek �s �vatosnak kell lennem.
• Meg�rtem. El�g neh�z lehet v�d� n�lk�l magadra vigy�zni. – morogta az aranyszem�.
• Nem vagyok v�d� n�lk�l, Yaro vigy�zz r�m...
• JA, L�tszik! – h�borodott fel. – Meg is halhatt�l volna! – v�laszolta fennhangon, de azt�n csak zavartan elkapta a tekintet�t. Yaro, feltolta mag�t, �rezhet�en ideges lett erre a kijelent�sre, de Hiei gyeng�den visszanyomta a kanap�ra. Amaz ink�bb engedelmeskedett �s s�rt�d�tten befordult a fal fel�. Hiei elmosolyodott Ren kit�r�s�n. Evvel is csak azt bizony�totta, hogy agg�dott �rte. A l�ny megr�zta a fej�t �s folytatta.
• Yaro vigy�z r�m amennyire t�le telik, de nem lehet a nyakamon eg�sz nap, milyen lenne, ha folyton ut�nam rohang�lna?
• Mint Pai Long! – vonta meg a v�ll�t Ren, azt�n halv�nyan elmosolyodott. A l�ny �rtetlen�l n�zett.
• Pai Long?
• Tudod az a cs�k�, aki a n�v�re ut�n rohang�l folyton. – magyar�zta a has�n fekve a fi�. A l�ny csak felnevetett. Mindk�t fi� meglepve n�ztek a v�r�sesbarna haj�ra, aki alig b�rta, abba hagyni a nevet�st. Rennek esz�be jutott, hogy legut�bb a korh�zba milyen j�t nevettek �s megint, majdnem elkezdett kuncogni, de szerencs�j�re Hiei most hamarabb abba hagyta.
• Mint Pai Long! Hi-hi elk�pzeltelek, ahogy m�g a suliban az �r�n is ott �lsz m�g�ttem �s mer�n b�mulod, amit csin�lok. – kuncogott fel �jra.
• Istenek... – emelete �gnek tekintet�t a fi�, azt�n visszafek�dt az �gyra.
• �s mi k�z�t�k van Sasuk�hoz? – n�zett r� Hieire k�rd�n a fi�. A l�ny k�zben elkezdte le�polni “szelleme” sebeit.
• Sasuke gyermekkorom �ta j� bar�tom. M�g otthon K�n�ban ismertem meg. De azt�n amikor �n 12 �ves voltam, � meg 15 jap�nba k�lt�z�tt. Azt mondta s�m�n kir�ly akar lenni �s a torna hamarosan megkezd�dik. Mindenk�ppen itt akart lenni �s nevezni akart a versenyen. Az �ta nem l�ttam, csak most, amikor jap�nba k�lt�ztem �n is, any�uk�mhoz. De azt mondta a bajnoks�g f�lbe szakadt.
• �gy van, Hao az eg�szet gallyra v�gta. – morgott maga el� a fi�, amin Hiei megint elmosolyodott.
• Te m�rt nem indult�l a versenyen? – n�zett Hieire k�rd�en.
• Nekem otthon kellett maradnom ap�mmal. Sasuke megtehette, hogy elj�n, de �n nem. Tudod... az igazi nevem nem Hiei. Hiszen ez egy jap�n n�v... otthon Hyuei LiuMeingnek h�vnak. – Rennek a l�legzete is elakadt.
• LiuMeing? – n�zett elk�pedve. Ismerte ezt a nevet egy m�sik az �v�k�hez hasonl�an nagy dinaszti�nak a neve volt. �vsz�zadokkal ezel�tt a k�t csal�d h�bor�ban �llt egym�ssal, �s b�r ma m�r nincsenek ter�leti visz�lyharcok mai napig nem b�k�lt meg a k�t csal�d. En nagyb�tyja sokat emlegette �ket, �s folyv�st gy�l�lettel besz�lt r�luk �s azokr�l, amiket r�ges-r�g tettek.
• Ez�rt sem mondhatta el, hogy ki is vagyok... Tudom, hogy te vagy a Taok vez�re – n�zett fel a fi�ra – �n pedig alig egy h�napja a Liu Meingek�. �s azt is, hogy a k�t csal�d...
• Nem vagyunk t�l j� viszonyba, ez t�ny. – v�laszolta ridegen a fi�. Hiei sz�v�be m�rgezett t�skek�nt has�tott ez a hang, azok ut�n, ami az utc�n t�rt�nt. M�lyet s�hajtott.
• Sajn�lom, hogy csak most mondtam el. – k�zben v�gzett a fi� sebeinek ell�t�s�val, azt�n visszaadta Yaronak a p�l�j�t, aki visszah�zta mag�ra a kiss� meggy�t�rt ruhadarabot.
• Akkor most m�r, mi...
• Megyek, kezet mosom. – v�gott a l�ny szav�ba Yaro, �s abban a pillanatban el is t�nt a nappalib�l. Hiei zavartan n�zett ut�na, azt�n mosolyogva megr�zta a fej�t �s �jra Renre n�zett, aki �pp befejezte a keze k�t�z�s�t.
• Seg�tsek, le�polni a h�tadon l�v� sebet? – n�zett a fi�ra, kiss� agg�dva tette fel a k�rd�st, de meglepet�s�re amaz b�lintott. Ren le�lt neki h�ttal az �gyra �s kigombolta az egyenruh�j�t. Hiei seg�tett neki levenni, azt�n lemosta fert�tlen�t�vel a sebet. Ren megremegett a l�ny �rint�s�t�l.
• Sajn�lom, de kiss� m�ly. Ez�rt cs�p ennyire. – magyar�zkodott Hiei.
• Semmi baj. – mondta zavartan a fi� k�zben az arc�n n�mi p�r jelent meg. Hiei lemosta a sebet, azt�n elkezdte bek�t�zni Ren seb�t. – Hiei...
• Hm?
• Sajn�lom. – mondta halkan. A f�lv�r l�ny elmosolyodott, azt�n adott egy puszit a fi� arc�ra, amit�l az a halv�ny p�r c�klav�r�ss�gbe ment �t.

Bason m�r nehezen b�rta vissza fogni mag�t, f�leg, hogy ne tegyen egy-egy megjegyz�st arra, hogy milyen aranyosak �gy, de t�rt�ztette a kit�r�seit, hisz m�r nagyon r�g nem sz�lt semmit, legut�bb is csak a harc ut�n.

• K�sz is vagy. – mosolyogott el, majd visszapakolt a dobozba, k�zben Yaro is visszaj�tt.
• K�sz�n�m. – n�zet Hieire az ifj� Tao.
• Nincs mit, - ahogy a fi� m�lyre hat�, mindent folyton kutat� aranys�rga szemeibe n�zett hirtelen elv�r�s�d�tt, �gy elkapta a tekintet�t – Azt hiszem, nek�nk most m�r menn�nk kell, de h�l�s vagyok, hogy seg�tett�l. – kelt fel a l�ny Ren k�vete a mozdulatot, majd a kulcsot kezdte el keresni tekintet�vel.
• Semmis�g. – v�laszolta, majd az asztalon hever� kulcs�rt ny�lt, de ekkor kattant a z�r �s Jun nyitott be.

Meg lep�dve n�zett k�rbe, �gy egy darabig megtorpanva �lt meg az ajt�ban, f�lmeztelen sebes�lt �cs�re n�zett, azt�n a m�g�tte �ll� l�nyra, majd a fi�ra az ajt�ban.

• Sziasztok! – l�pett beljebb, majd Lee PaiLong k�vette �s r�gt�n arr�bb �llt a falhoz fegyelmezetten.
• Szia Jun. – n�zett egy pillanatra zavartan, ahogy megl�tta a m�g�tte felt�n� f�rfit �s m�g egy id�sebb sr�cot. Jun beljebb j�tt, hogy bel�pjenek ut�na h�rman voltak az egyik Sasuke volt, aki meglep�dve n�zett a v�r�sesbarna haj� l�nyra �s v�d�j�re.
• Hiei, Yaro...?
• �.. eln�z�st Uraim, - fordult a k�t id�sebbhez Jun – nem tudtam, hogy Rennek vend�gei vannak.
• Nem t�rt�nt semmi, csak meglepet a l�tv�ny. – magyar�zta az id�sebb, m�r legal�bb 30 �ves f�rfi. Azt�n Jun az �ccs�hez fordult.
• Ren, �k itt BaCetung MangCe – mutatott a 30 �v k�r�li f�rfia – a MangCe csal�d feje, �k pedig Kujo �s Xasube – utolj�ra Sasuk�ra mutatott – �k a h�rom MangCe testv�r �s, ha eml�kszel mir�l besz�lgett�nk a m�ltkor, akkor tudod, hogy �k most hozz�d j�ttek.

“MangCe, az � dinaszti�juk volt az egyetlen, ami kitartott mellett�nk m�g a h�bor�kban is. Benn�k sem b�ztunk meg soha, teljesen, de �k m�g azokban az �vsz�zadokban is k�zel �lltak hozz�nk. Sasuke is egy sarjuk, � lehet a legfiatalabb, ezek szerint... Hiei ismeri pedig � egy Liu Meng... ezt nem �rtem...Az � dinaszti�ik bar�tok lenn�nek? Mit akar most ezzel Jun, m�rt hozta �ket ide?”

Ren fej�ben pillanatok alatt leforogtak ezek a gondolatok. Jun pedig folytatta.

- Ren, � itt Chiung, � a MangCe csal�d egyetlen n�i tagja. – l�pett be egy hossz� feketehaj� fekete szem� k�nai l�ny, �nnepi �lt�zetben a b�tyai m�g�l, les�t�tt szemekkel �llt meg Jun el�tt Rennel szemben a szoba k�zep�n. – � a menyasszonyod Ren.